Több oldalú, tudományos fegyvert vetettek be a szúnyogok ellen

Illusztráció

Új formában működik a Virológiai Nemzeti Labor csípőszúnyogokkal is foglalkozó kutatócsoportja – tájékoztatta szerkesztőségünket a Pécsi Tudományegyetem. A tudományos tanácsadás szintet lépett: a mára sokak által ismert Mosquito alert telefonos applikációt mesterséges intelligencia segíti; a lakosság bevonására és tudatosságának fokozása érdekében egy új Facebook-oldal (a Pécsi szúnyog) és egy rendezvénysorozat is elindult.

A szúnyogokkal kapcsolatos PTE virológiai kutatások hosszú múltra tekintenek vissza. Ahogy arról a Pécsi Tudományegyetem beszámolt, idén a PTE Virológiai Kutatócsoport szakmai hátterével, a Biokommal együttműködve és megbízásából, a PTE Inno-Capital Kutatáshasznosító és Fejlesztő Kft., a PTE hasznosító vállalkozása látja el a városi csípőszúnyogok felmérését. Ők végeznek ezzel kapcsolatos tudományos szakmai elemző, ellenőrző és gyérítéssel kapcsolatos tanácsadó, lakossági tájékoztató és egyéb feladatokat is.

Gyakorlatilag sikerült kivinnünk a versenyképes tudásunkat a „piacra", hasznosítottuk azt, a lakosság és a környezet hasznára fordítottuk, méghozzá az egyetem saját hasznosító cégén keresztül

– mondta Kincs Gergely, a PTE Inno-Capital Kutatáshasznosító és Fejlesztő Kft., a PTE hasznosító vállalkozásának ügyvezetője az UnivPécs-nek. – A projekttel elősegítjük az Egyetem és a Város közötti együttműködést, így a Pécsi Tudományegyetemen képződött egyedülálló szaktudás, helyben kerül felhasználásra, mindezzel javítva a régió K+F szempontú versenyképességét.

Hozzátette: ez jó példa arra, hogyan lehet a kutatásokból olyan kézzel fogható, bevételt is generálni képes eredmény, ami a társadalmat, a környezetvédelmet, összeségében a régióban élők jólétét szolgálja.

A szakembereknek tíz évre visszatekintő tapasztalatai, helyismeretük hasznosul: a felmérésekkel és szakértelemmel be tudják jelölni azokat a területeket, ahol (például a szúnyogok fejlődési ideje alapján) biológiai lárvagyérítést lenne érdemes végezni.

Csapadék után azt is tudják, hogy mely terület hol töltődik föl, és ezek közül melyiket szeretik leginkább a szúnyogok. GPS-es térképezést végeznek, így egy folyamatosan naprakész szúnyogtérképpel tudnak szolgálni.

A tudományos eredményeket hasznosítják a csípőszúnyogok elleni védekezés során Forrás: Science Photo Library via AFP/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sebastian Kaulitzki/Science Phot

Kialakult az igény arra, hogy a szúnyog-helyzet kapcsán elért tudományos eredményeink integrálódjanak a város döntéseibe; méréseink, eredményeink ezáltal a gyakorlatban hasznosulnak is

– tájékoztatott dr. Kemenesi Gábor, a Nemzeti Virológiai Laboratórium kutatási igazgatóhelyettese és virológusa. – Május végén egy speciális programsorozatba is belevágunk: ez lesz az úgynevezett szúnyog szerda, amelyet minden hónap utolsó szerdáján a Szentágothai János Kutatóközpontban tartunk majd: az ismeretterjesztő előadások (például az eszközeink vagy a szúnyogok bemutatása) és praktikus tanácsok után bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk.

Az első alkalomra május 31-én (jövő hét szerdán) kerül majd sor délután 5 órától.

A szakemberek egy kifejezetten a szúnyogokkal kapcsolatos Facebook-oldalt is működtetnek, hiszen a modern szúnyogkezelés egyik fő eleme a társadalmi tudatosság.

Ezt segíti a Mosquito alert telefonos applikáció is, amely kapcsán az ázsiai eredetű inváziós szúnyogfajok felismerésére az elmúlt három év során számos európai kutatóval karöltve kiképeztek egy mesterséges intelligenciát, amelyet a spanyol fejlesztők AIMA (Aedes Invasive Mosquito Alert)-nak kereszteltek el.