Miért látunk mostanában kevesebb villámot?

Illusztráció

A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai több mint tíz ország kutatóival együttműködve vizsgálják a globális villámtevékenységet, hogy teljesebb képet kapjanak a bolygó klímájának állapotáról.

A Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában közelmúltban publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták - közölte az ELKH az MTI-vel pénteken.

A kutatók egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul.

A vizsgálat során a világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott úgynevezett globális villámtevékenység-indexet a jelenleg elérhető legjobb, globális lefedettségű villámészlelő hálózatok méréseivel validálták.

Egy 19 napos tesztidőszak vizsgálatával sikerült kimutatniuk a kutatóknak, hogy a globális villámtevékenység erőssége néhány nap alatt több mint a felére csökkenhet, ami egy globális jellemző esetén kiugróan nagy változásnak tekinthető.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a jelentős globális változás a sarki területekről kitörő rendkívül hideg légtömegek Egyenlítő felé történő mozgásával hozható összefüggésbe. Ezek az úgynevezett sarki hideglégkitörések (cold air outbreak) rendkívül komoly gazdasági és társadalmi károkat tudnak okozni a közepes szélességeken. Az Egyenlítőhöz közeli területeken pedig többek között a brazíliai kávéültetvények védelme miatt van kiemelt jelentősége a jelenség tanulmányozásának.

A most megjelent publikáció eredményei azt mutatják, hogy egy hideglégkitörés, amely előbb Észak-Amerikában extrém hóviharokat okoz, néhány nap alatt elérheti a trópusi területeket, ahol rendkívüli mértékben csökkentheti a zivatarok számát, például az Amazonas-medencében, majd kelet felé sodródva még Afrikában is befolyásolhatja a helyi időjárást.

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a globális villámtevékenység vizsgálata jelentős mértékben hozzájárulhat Földünk változó éghajlatának alaposabb megismeréséhez"

- hangsúlyozták a kutatók.

Villámlás Forrás: NurPhoto via AFP/Majdi Fathi/NurPhoto/Majdi Fathi

Az összegzés szerint az FI kutatóinak egyik kiemelt célja, hogy az új módszer segítségével átfogó képet kapjanak a globális villámtevékenység elmúlt évtizedekben végbement változásairól, amelyeket például a légköri szennyezés pandémiához kapcsolódó csökkenése is jelentősen befolyásolt.

A közlemény szerint munkájukat nagyban segíti, hogy Earle Williams, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora, a globális villámtevékenység kutatásának egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye hamarosan Magyarországra érkezik az MTA Vendégkutatói Programjának támogatásával. Williams professzor három hónapig fog együtt dolgozni a magyar kutatókkal.