klíA fokozott hőstressz változásokat okoz az ökoszsisztémában, jelentős konzekvenciákkal a helyi régióra nézve.

Felnőtt hím vándorantilop (Antidorcas marsupialis) az Etosha Nemzeti Parkban.

A klíma krízis az egész világon emeli a hőmérsékletet, de Dél-Afrikában az emelkedés különösen aggasztó. Veszélyben vannak a vadon élő állatok, melyek olyan érzékeny ökoszisztémáktól függenek, amelyek már szárazak annyira, hogy a táplálék- és vízhiány korlátozza képességeiket, hogy megbirkózzanak az emelkedett hőmérséklettel. Hogy megpróbálják megérteni, hogy a különböző méretű és viselkedésű állatok, hogy alkalmazkodnak a hőséghez, a tudósok 3 különböző antilopfajt tanulmányozotak Namíbiában, akiknek területe átfedésben van. - írja a phys.org.

Paul Berry, a Posdami Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője a Frontiers in Ecology and Evolution magazinban azt mondta, hogy még a forró és száraz körülményekhez alkalmazkodott őshonos vadvilág is érzékenységet mutat az extrém hőségre.

Számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy az egyéb antropogén hatások, mint például az élőhely fragmentáció, fokozhatja az emelkedő hőmérséklet hatását.

Megoldás a hőstresszre

Az állatok számos különböző módon ragálnak a nagy hőségre, például genetikai változással, migrációval, a viselkedésbeli változásokkal, de a legrugalmasabb reakció a viselkedés megváltoztatása. Hűsebb területekre költözhetnek teritóriumukon belül, vagy megváltoztathatják testhelyzetüket, megváltoztatják aktivitási idejüket, vagy aktivitásuk mennyiségét, lihegnek, vagy csökkentik energia bevitelüket. Mindennek fizikai ára és korlátozásai vannak, de nem érthetjük meg a kompromisszumokat anélkül, hogy először megértenénk, az állatok, hogy alkalmazzák ezeket.

A csapat 3 antilopfajt tanulmányozott: kis méretű vándorantilop, közepes méretű csavartszarvú antilop, és nagy méretű jávorantilop. A vándorantilop a nyílt élőhelyeket preferálja és nagyon mobil, míg a csavartszarvú antilop előnyben részesíti az erdőséget és kevesebbet vándorol. A jávorantilop szintén viszonylag mobil, széleskörű élőhelyeken fordul elő, és mint a vándorantilop, nagyban független a víztől, feltéve, ha elegendő nedvesség van a táplálékukban.

A tudósok gyorsulásmérőt tartalmazó gallért illesztettek felnőtt állatokra, ami mérte mozgásukat 2019 és 2021 közti legforróbb periódusban. Ezeket az adatokat összevetették egy helyi meteorológiai állomás által rögzített mérésekkel és olyan térképekkel, amik nyomon követték a hőmérsékletet a különböző fajok területein.

Felnőtt hím vándorantilop (Antidorcas marsupialis) az Etosha Nemzeti Parkban. Forrás: https://phys.org/news/2023-06-antelopes-threat-climate-crisis-temperatures.html

A vándorantilop a leginkább sújtott

A forróbb hőmérséklet a vándorantilop aktivitására van a leginkább hatással. A megnövekedett hőség miatt csökkent az aktivitásuk, kevesebbet mozogtak napközben és nem kompenzálták több éjszakai aktivitással. A jávorantilopok aktivitásukat nappalról éjszakára tették, de általában kevésbé volt rájuk hatással, talán mert ők nem táplálkoznak nyílt, kitett területeken annyira, amennyire a vándorantilop teszi. A csavartszarvú aktivitása nagyon kicsit változott: általában az árnyékot preferálják és kevésbé mobilak, mint bármely másik faj. Az jávorantilop és a csavartszarvú antilop nagyobbak is, és emellett kevésbé érinti őket a predáció kockázata, mert nehezebb rájuk vadászni, lehet, hogy nagyobb hőmérséklet emelkedést képesek elnyelni, mielőtt komolyan érintené őket a hőstressz.

Berry azt mondta, hogy bár megmutatták, hogy az antilopok mennyire eltérően reagálnak az extrém hőségre, bölcs dolog volna tudni azt is, hogyan változtatják viselkedésüket. A viselkedést közvetlen megfigyeléssel feltérképező gyorsulásmérő adatokon alapuló gépi tanulási modellekkel akarják osztályozni a viselkedést, mint például táplálkozás, pihenés, és mozgás.

A tudósok azt is feltételezik, hogy más állatok hőségre adott válaszát hasonlóan érintheti a testméret és élőhely preferencia faktorok, de ennek meghatározásához több kutatás szükséges. Mivel a nem halálos hőstressz is hatással van egy állati populáció egészségére és reprodiktív fitnesszére,

a szerzők figyelmeztettek, hogy a fokozott hőstressz változásokat okoz az ökoszsisztémában, jelentős konzekvenciákkal a helyi régióra nézve.

Dr. Niels Blaum, a Potsdami Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője, azt mondta, a terület gazdaságilag életképes és ökológiailag fenntartható módon való kezelése komplex feladat messzemenő következményekkel a régió lakosainak társadalmi és gazdasági jólétére nézve. Ezért olyan fontos, hogy a száraz szavanna ökoszisztámákról való tudásunkat mélyítsük.

(Forrás: https://phys.org/)