A kőkorszak emberei kagylókkal díszítették a testüket

Tengeri maradványokat találtak messze a szárazföld belsejében található barlangokban

A Cádizi Egyetem régészei felfedezték, hogy a 25-30 ezer évvel ezelőtt élt, korai emberek szívesen használtak tengeri- és édesvízi kagylókat a testük díszítésére. A felfedezést az Ardales-barlangban, más néven Cueva de Doña Trinidad Grundban végzett ásatások során tették, amely egy fontos őskori lelőhely a spanyolországi Ardales andalúziai településen.

A barlangot először 1821-ben fedezték fel, miután egy földrengés feltárta annak bejáratát. A folyamatban lévő kutatások során a szakemberek 66 ezer éves neandervölgyi művészeti ábrázolásokat és 5000 éves neolitikus temetkezési lelőhelyeket találtak.

A kutatók szerint a kagylókat testet díszítő tárgyakká, például díszes medálokká alakították.

Míg az édesvízi kagylókat a helyi vízforrásokban találhatták, addig a tengeri társaikat, azaz a puhatestűeket több mint 50 kilométerre elszállíthatták a parttól.

Tengeri maradványokat találtak messze a szárazföld belsejében található barlangokban Forrás: University of Cádiz

A gravetti korszakban személyi díszként használt puhatestűek igen ritkának számítanak az Ibériai-félszigeten. A Földközi-tenger mentén kevesebb mint kétszáz darabot találtak, és ezek többsége a part menti lelőhelyeken található.

Szokatlan, hogy ilyen tengeri maradványokat találunk ilyen messze a szárazföld belsejében található barlangokban, ilyen régi kronológiával

– mondta Juan Jesús Cantillo, a Cádizi Egyetem professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A Földközi-tenger lejtőjén eddig csak valamivel több mint száz maradványt ismertek, és ezek mindegyike a partvidéken található.

A kutatók szerint a közelmúltban végzett ásatások eredményei és a korábbi időszakból származó sziklarajzok arra utalnak, hogy a barlangot a felső paleolitikum különböző szakaszaiban speciális szimbolikus tevékenységek helyszíneként használták.