Vindolanda (magyar fordításban „fehér mező" vagy „fehér láp") egy római segéderőd volt, amely a Római Birodalom peremén, a Hadrianus fal közelében helyezkedett el, és a Stanegate nevű főútvonalat őrizte.
Nem kevesebb, mint kilenc római kori erődöt építettek itt fából vagy kőből
Krisztus után 85 és 370 között, létrehozva ezzel Nagy-Britannia egyik legösszetettebb régészeti lelőhelyét és a határ menti élet egyedülálló kulturális örökségét.
Vindolanda ma is aktív régészeti lelőhely, a korábbi ásatások során több ezer tökéletesen megőrzött cipőt, textíliát, fatárgyat és a vindolandai táblákat (Nagy-Britannia legrégebbi fennmaradt dokumentumai, amelyek az 1. és 2. századból származnak) tárták fel
– írja a HeritageDaily online tudományos portál.
A közelmúltban egy erőd padlójára összpontosító ásatások során a szakemberek egy ezüst faléra korongot tártak fel, amelyet a római katonák általában a mellvértjükön viseltek a felvonulások során. A korongon Medúza, a görög mitológiában szereplő három Gorgó szörnyalak egyikének a feje látható, akinek haja helyén kígyók, viperák vannak, teste pedig pikkelyes. A legenda szerint Medúza kővé változtatta azt, aki a szemébe nézett.
Az önkéntes régészek az idei ásatások során a római erődben zajló katonai életre utaló bizonyítékokat is találtak.
A leletek között van egy lándzsafej, egy lándzsahegy, egy rézötvözetből készült kanál, egy bélyegzett mortarium pereme, egy kerámia, egy úgynevezett dinnyegyöngy, egy zománcozott íj melltű, egy rézötvözetből készült tokpánt (a tőr hüvelyének az alján lévő védőfelszerelés) és egy jól megőrződött fából készült fürdőklumpa.
A leleteket jelenleg a vindolandai laboratóriumban őrzik, az ezüst faléra pedig a 2024-es vindolandai aktuális leletkiállítás részét képezi.