Ahogy arra a PTE sajtóközleménye rámutatott, idén áprilisban sajtóhírek szerint átmenetileg hiánycikké vált egy sokak által szedett, vényköteles, klonazepám hatóanyagú gyógyszer, amelyet többek között
epilepszia, pánikbetegség és egyéb szorongásos kórképekben alkalmaznak, és ezzel párhuzamosan pedig helyettesítő terméke is korlátozottan volt elérhető.
A helyzet csupán időlegesen állt fenn, azonban több kérdésre is rávilágított a gyógyszerellátással kapcsolatban. Most pedig friss hír, hogy júliustól megváltozhat egyes inzulintartalmú készítmények elérhetősége.
A gyógyszerellátási problémák, gyógyszerhiányok minden országot sújtanak, és egy hol gyengülő, hol erősödő tendenciát mutatnak az elmúlt 10 évben
– mondta el dr. Vida Róbert, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi adjunktusa. – A tudományos szakirodalomban megjelenő cikkek növekvő száma mellett a sajtó és közvélemény is egyre többször foglalkozik a témával, valamint a betegekhez, hozzátartozó gyógyszerkiváltókhoz is eljutott a probléma.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a helytelen, szakmai alapokat nélkülöző, szenzációhajhász cikkek akár el is mélyíthetik a problémát, pánikszerű felvásárláshoz is vezethetnek, fokozva a hiányt.
A gyógyszerellátási lánc ugyanis nem tud azonnal reagálni a helyzetekre a sok szabályozott és minőségbiztosított folyamat miatt,
amely biztosítja, hogy megfelelő minőségű gyógyszerek és egyéb termékek kerüljenek a gyógyszertárakba.
Az egyetem rámutatott, hogy Dr. Vida Róbert véleményét a közforgalmi gyógyszerellátásban dolgozó dr. Kónyi Csongor szakgyógyszerész is osztja, szavai szerint gyógyszerhiány esetén is szakemberektől és hiteles forrásból tájékozódjunk.
De felteszik a kérdést: mi a teendő, ha nem elérhető az adott gyógyszer?
Időszakos gyógyszerhiány csak a globálisan, világszerte gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszerek esetén érzékelhető, a hiányhelyzetek jelentős része (több, mint 80%) kezelhető:
A gyakorlatban ennek kivitelezését több tényező is befolyásolhatja. A generikus gyógyszerhelyettesítést nagyban akadályozzák az esetleges tévhitek jelenléte, mellyel kapcsoltban érdemes megkérdezni gyógyszerészüket, kezelőorvosukat.
Ezzel is csökkenthető a bizonytalanság és egy ellátási probléma esetén könnyebben kezelhető a helyzet, folytatható a gyógyszeres terápia
– tette hozzá Dr. Vida Róbert. – Ezzel akár több sikertelen kiváltás és az ország végig járása is megspórolható a beteg vagy hozzátartozó részéről.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy nem minden esetben van lehetőség gyógyszerhelyettesítésre, pszichiátriai betegségben szenvedők esetén például a megszokott gyógyszeres terápiához ragaszkodik mind az orvos, mind a gyógyszerész. Ilyen esetben
nagy körültekintéssel és betegedukációval kell megkezdeni az esetleges terápiamódosítást.
Ezért is teremtett olyan nehéz helyzetet a különböző pszichiátriai kórképek kezelésére szánt gyógyszerek globális hiánya.
Ahogy azt a szakemberek hangsúlyozták, a háziorvos a felírás pillanatában nem látja, hogy elérhető-e egy adott gyógyszer.
A háziorvosok nagy része sajnos nem látja valós időben, hogy az a gyógyszer, amit felírnak a páciensnek, az adott pillanatban elérhető-e a patikában vagy sem, ezért előfordulhat, hogy esetleges hiányával akkor szembesül a beteg, amikor azt kiváltaná
– mutatott rá dr. Princz János háziorvos, a Praktizáló Orvosok Baranyai Megyei Szövetségének elnöke, a PTE Általános Orvostudományi Kar Alapellátási Intézetének intézeti főorvosa. – Nagy igény volna pedig arra, hogy a háziorvos már a felírás pillanatában jelzést kapna arról, hogy problémás az adott gyógyszer beszerzése, így jó eséllyel tudnának alternatívával szolgálni.
Hozzátette: egyes gyógyszerfelíró programok már képesek ugyan kijelezni a gyógyszerek elérhetőségét, de ez még nem minden családorvosi rendelőben érhető el.
Véleménye szerint előállhat az a helyzet is, hogy a páciens kórházi kezelésből érkezik, ahol olyan gyógyszer felírását javasolták, amelyről tudott, hogy nem, vagy csak rendkívül nehezen érhető el.
A háziorvosnak ilyenkor módja van a gyógyszerek hatóanyagainak anatómiai, terápiás és kémiai osztályozási rendszerén, az úgynevezett ATC-csoporton belül helyettesítő terméket keresnie.
A főorvos kifejtette azt is, hogy sürgős esetben az ügyeletes orvos is fel tudja írni a szükséges gyógyszert, ez esetben viszont érdemes többletköltséggel is számolni. Mint mondta, az is fontos, hogy páciens is partner legyen és szem előtt tartsa, hogy meddig elég neki a rendszeresen szedett gyógyszer, ne várja meg, míg már nincs belőle.
Magyarországon sajnos százezrek élnek valamilyen vényköteles feszültségoldóval, ez a trend az elmúlt években nem is változott
– fogalmazott dr. Princz János. – Sokakat úgymond „rajtafelejtenek" az ilyen szereken, azaz a szükségesnél tovább szedik őket; ez sajnos idővel addikcióhoz is vezethet, és egyre bajosabb lesz levenni a beteget a nyugtatóról.
Ahogy hangsúlyozta, a háziorvosoknak törekedniük kell arra, hogy rendszeresen monitorozzák a betegeiket, figyelve, hogy ténylegesen indokolt-e a feszültségoldók szedése.
Fontos szempont a helyettesítés során az eltérő gyógyszerárak kérdése is, mely megnehezítheti a helyettesítés elfogadását a betegek részéről
– véli dr. Vida Róbert. – A támogatási kategóriák és hozzáférhetőség, az alternatív drágább készítményekhez nyújtott támogatás felülvizsgálata és megoldása szintén hozzájárulna a hiányok megfelelő kezeléséhez, csökkenthetné a betegek terheit és elősegítené a generikus helyettesítés megvalósulását.
A PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének adjunktusa szerint továbbá
hasznos volna a hatóanyag alapú gyógyszerfelírás ilyen esetekben is, azaz a recepten a hatóanyag neve szerepelne,
nem pedig egy konkrét gyógyszeré, így nagyobb lenne a mozgástér, és a betegek nagy része is könnyebben fogadná így a helyettesítést.