Nem csak a tüdőt pusztítja az erdőtüzek füstje

People walk in Central Park as smoke from wildfires in Canada cause hazy conditions in New York City on June 7, 2023. Smoke from Canada’s wildfires has engulfed the Northeast and Mid-Atlantic regions of the US, raising concerns over the harms of persistent poor air quality. (Photo by TIMOTHY A. CLARY / AFP)

A kanadai erdőtüzek miatt iszonyúan szennyezetté vált több észak-amerikai nagyváros levegője. A levegőminőség romlása több millió embert érint, és bár rövid távú következményei ismertek, a hosszú távú hatásokkal egyelőre még a tudósok sincsenek tisztában.

Az erdőtüzek füstje a tüzet tápláló anyagokból származó különféle gázokból és részecskékből tevődik össze. A Journal of the American Heart Association című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kiáramló kémiai anyagok között megtalálhatók az ózon, a szén-monoxid, a policiklusos aromás szénhidrogének, a nitrogén-dioxid és a finomszemcsés anyagok. A vizsgálatok alapján utóbbiak összefüggésbe hozhatók légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

@nbcnews The air quality in #NewYorkCity ♬ Documentary, document, etc. - m.okubo

Az erdőtüzek füstje miatt szennyezetté váló levegő egy egészséges embernél rövid távon szemirritációt és légzési nehézségeket, köhögést okoz. Ez első látásra puszta kellemetlenségnek tűnhet, az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek által okozott tartós környezetszennyezésnek azonban már hosszú távú egészségügyi hatásai is lehetnek.

Pokoli látványt nyújt a New Yorkot beborító füstköd Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Selcuk Acar

Nem csak a tüdőt károsítja

Az erdőtüzek füstjének összetétele változó, sok múlik azon, pontosan mi gyullad meg és milyen hőfokon ég.

Különösen a 2,5 mikron átmérőjű, illetve attól kisebb szállópor okozhat komolyabb egészségügyi problémákat.

Ezek a részecskék képesek a mélyebben lévő tüdőszövetekbe hatolni, amire az immunrendszernek reagálnia kell. A probléma az, hogy a szervezet vírusként kezeli ezeket az idegen anyagokat, de mivel nem azok, az immunsejtek képtelenek lebontani őket. Ez egyre erősödő immunválaszhoz, gyulladási folyamatokhoz vezet.

A gyulladás nem korlátozódik kizárólag a tüdőre.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a finomszemcsés anyagok bekerülhetnek a véráramba, és eljuthatnak a test más részeibe, így a gyulladás érintheti a veséket, a májat, sőt még az agyat is.

A különféle alapbetegségekkel (asztma, COPD) küzdők tünetei súlyosbodhatnak, légzési nehézség, oxigénhiány léphet fel.

Habár a gyakoribbá váló erdőtüzek egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, egyelőre nem sok kutatás vizsgálta a hosszú távú hatásokat. Az sem ismert például, hogy a füstös levegő milyen potenciális károsodásokat okozhat a fejlődő magzatokban.

Az erdőtüzek füstjének összetétele változó, sok múlik azon, pontosan mi gyullad meg és milyen hőfokon ég Forrás: AFP/-

A levegőszennyezés és a szívinfarktus kapcsolata

2018-ban a Journal of the American Heart Association című folyóiratban megjelent tanulmány a 2015-ös kanadai erdőtűz egészségügyi hatásait vizsgálta. A lángok 893 000 hektárnyi földterületet perzseltek fel, és sok százezer embert juttattak kórházba. A 2015. május 1. és szeptember 30. között folytatott vizsgálatok 361 087 sürgősségi esetnél állapítottak meg szív- és érrendszeri problémákat, valamint agyi keringészavart.

A tanulmányban a kutatók erős kapcsolatot találtak a koszorúér-betegség és a magas légszennyezettség között.

Az alapbetegségekkel küzdők itt megint rosszabb helyzetben vannak, esetükben szívritmuszavar léphet fel, és nőhet a szívinfarktus veszélye.

Gyakoribb és súlyosabb fertőzések

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint az erdőtüzek füstjének való kitettség az immunrendszert is gyengíti, így az nehezebben tud szembeszállni a szervezetet támadó kórokozókkal. A magasabb légszennyezettség miatt az emberek hajlamosabbak lesznek a légúti megbetegedésekre (influenza, COVID), ráadásul a jelentkező tünetek is súlyosabbá válnak.

A szennyezett levegő rontja az immunrendszer hatékonyságát Forrás: AFP/Cole Burston/

Ismeretlen kémiai vegyületek a füstben

Az egészségügyi hatások megismerése mellett a tudósok körében egyre nagyobb gondot jelent annak felderítése is, hogy pontosan mit lélegeznek be az emberek.

Régen az erdőtüzek füstje elsősorban természetes anyagok (fák, gallyak) égéséből származott, a modernebb időkben, amikor a lángok átterjednek a lakott területekre is, már más a helyzet, és szintetikus festékekből, szőnyegekből, különféle háztartási kellékekből kerülnek szemcsék a levegőbe.

Aggodalomra ad okot, hogy a közelmúltban végzett vizsgálatok szerint egyre több kémiai vegyületet fedeznek fel az erdőtüzek füstjeiben, ráadásul ezen anyagok egy részét a szakértők képtelenek pontosan beazonosítani.

Mit tegyünk, és mit ne tegyünk erdőtűz esetén

A CDC szerint erdőtűz esetén ajánlatos otthon maradni. Sokat segíthet, ha rendelkezünk HEPA-szűrős légtisztítóval, amit ilyenkor érdemes beüzemelni.

Szájmaszkot viselő járókelők Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Eren Abdullahogullari

Fontos, hogy erdőtűz esetén kerüljük a beltéri légszennyezéssel járó tevékenységeket, halasszuk el a főzést, sütést, ne cigizzünk, és ne is porszívózzunk! Ha mindenképpen ki kell mozdulnunk otthonról, viseljünk N95-ös szájmaszkot!