A NASA legfrissebb kutatásai egy igen érdekes kérdést boncolgattak: milyen tartományokban képesek túlélni az egyes életformák? Prabal Saxena, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának bolygókutatója szerint az eredmények azt mutatták, hogy a légüres égitestek védettebb régióiban lehetnek olyan potenciálisan lakható rések, ahol a mikrobák túlélhetnek – olvasható a Space.com cikkében.
Az említett mikrobiális életformáknak a Hold déli pólusának állandóan árnyékban lévő kráterei adhatnak otthont.
Saxena különösen arra kíváncsi, hogy a Földről származó életformák aszteroidákon utazva vajon túlélhetik-e a Holdra vezető utat. Az eddigi elméletek szerint ez könnyen elképzelhető forgatókönyv.
Bár a szakértők rámutattak arra, hogy a szerves molekulák nagy valószínűséggel meteorokkal kijuthattak az űrbe, nincs garancia arra, hogy a mikrobák túlélhetnek egy ilyen utat.
A kutatók ugyanakkor azt a lehetőséget sem tartják kizártnak, hogy az életet pont az asztronauták vitték a Holdra, amikor legutóbb ott jártak.
Ismert, hogy nem csak a mikroorganizmusok, de az olyan összetettebb létformák is képesek túlélni az extrém szélsőséges körülményeket, mint például a medveállatka; a 2019-ben a Holdba csapódott izraeli Beresheet űrszonda több ezer ilyen állatot szállított, és nem kizárt, hogy még mindig életben lehetnek az égitesten.
A közelgő Artemis III misszió a NASA Artemis-programjának első Holdra szállása lesz és második repülése legénységgel. Indítását 2025-re tervezik. A tervek szerint az űrhajó a Hold déli sarkvidékén fog landolni. Jelen pillanatban 13 potenciális leszállóhelyet vizsgálnak a szakértők, ezen helyek mindegyike rejtekhelyet biztosíthat bizonyos életformák számára.