Ismét láthatók lesznek a Notre-Dame kincsei

Teljes pompájában így nézett ki a párizsi Notre-Dame

Míg a párizsi Notre-Dame helyreállítási munkálatai a végső szakaszukba lépnek, a Louvre kiállításon mutatja be ősszel a székesegyház kincseit - olvasható az Aletea katolikus hírportálon és a párizsi múzeum honlapján.

A világ legnagyobb múzeumában októbertől láthatók a különleges relikviák

A párizsi Notre-Dame kincsei - a kezdetektől Viollet-Le-Duc-ig című kiállítás

2023. október 18-tól 2024. január 29-ig várja a látogatókat a világ legnagyobb múzeumában.

Mintegy 120 műkincs - liturgikus tárgyak és öltözetek, ereklyetartók, kéziratos könyvek - szerepelnek a kiállításon, mielőtt az újranyitásra visszaszállítják őket a székesegyház Jean-Baptiste Lassus és Eugene Viollet-Le-Duc által 1845 és 1850 között a kincstár számára épített neogótikus sekrestyéjébe.

Teljes pompájában így nézett ki a párizsi Notre-Dame Forrás: pexels.com

A kiállítás a kincstár történelmét foglalja össze a középkori kezdetektől a XIX. századi újjászületésig, valamint a második császárság korabeli, Viollet-le-Duc keze alatti felvirágzásáig. Hírnevét a kincstár az ott őrzött ereklyéknek - a Szent Koronának, azaz a töviskoszorúnak és a hagyomány szerint Jézus keresztjének darabjának - köszönheti , amelyek I. Napóleon császársága idején kerültek a Sainte-Chapelle-ből a Notre-Dame-ba.

Napóleon teljes császári ornátusban. Amikor1804-ben Notre-Dame székesegyházban császárrá koronázták, visszaszolgáltatta a jakobinusok által elkobzott kincseket, és maga is bőkezű adományokkal gazdagította a Notre-Dame kincstárát Forrás: Wikimedia Commons

A kincstár nevezetes a francia ötvösművészetnek a 19. században összegyűjtött remekeiről is. Az első párizsi püspökség 3. századi megalapítása a hagyomány szerint Szent Dénes nevéhez fűződik. Az első épület története bizonytalan, mindössze annyi ismert, hogy a 9. században szentelték fel a Szűzanya (Miasszonyunk) tiszteletére.

A kora-középkori kincstár tárgyainak nagyobb része elveszett a történelem viharaiban

A kincstárral kapcsolatos első emlékek a 6. századra nyúlnak vissza. A 9. században kerültek ide Párizs egyik első püspökének, a 4. században élő Szent Marcelnek a normann inváziók elől kimenekített ereklyéi.

Röviddel 1100 után Jézus keresztjének egy darabját küldte Párizsba Jeruzsálemből Anselmus kanonok,

a Szent Sír templomának papja és kántora.

Flavia Iulia Helena, vagyis Szent Heléna, Constantinus császár anyja találta meg a hagyomány szerint Jeruzsálemben Jézus keresztfájának a maradványait, amiből egy darab a 12. században a párizsi Notre-Dame kincstárába került Forrás: Wikimedia Commons

1160 táján Maurice de Sully, Párizs püspöke fogott az új székesegyház megépítésébe. A történelem során a középkori kincsgyűjtemény elveszett, csupán néhány illusztrált kéziratos könyv és egy antik agátváza - Bajor Izabella francia királyné 1425-ből származó ajándéka - maradt fent. Az 1343 óta fennmaradt leltárok tanúsága szerint az adományozók királyok, hercegek, püspökök és kanonokok voltak, akik a székesegyház iránti hálájukat fejezték ki az adományokkal

A Louvrea világ legnagyobb és egyik leghíresebb múzeuma októbertől állítja ki Notre-Dame kincseit (a kép illusztráció) Forrás: hu.wikipedia.org

. A kincstár értékes illuminált kéziratokat is tartalmaz, ezek között van egy 13. századi imakönyv, amely előtt a püspökök és a kanonokok esküt tesznek a felszentelésükkor. A 16. századból látható a kiállításon a Rosso Fiorentino, egy olasz művész alkotta pásztorbot.

A jakobinusok beolvasztatták a „fölösleges" kegytárgyakat

A század második felének vallásháborúi nagy pusztítást okoztak a kincstárban, majd XIV. Lajos uralkodása alatt a kincstár ismét virágzásnak indult, ekkor készült 1708-ban Claude II Ballin ötvös műve, az aranyozott ezüst Nagy Nap ostyatartó, amely szintén látható lesz a kiállításon.

XIV. Lajos a "Napkirály" portréja 1673-ból. A király bőkezű adományokkal látta el a Notre-Dame kincstárát Forrás: Wikimedia Commons/ Claude Lefèbvre - Les collections du château de Versailles

1789. november 2-án államosították az egyházi vagyont,

a "fölösleges" vallási tárgyakat elkobozták és beolvasztották.

Amikor Napóleont a Notre-Dame-ban 1804-ben megkoronázták, visszaszolgáltatták a székesegyháznak azt, ami fennmaradt az ereklyék közül, így a töviskoronát is.

A székesegyház pontosan Párizs szívében épült 1163-ban Forrás: pexels.com

1843-ban Jean-Baptiste Lassus és Eugene Viollet-Le-Duc nyerte meg a székesegyház helyreállítására kiírt pályázatot, a kincstár 1854-ben került a mostani helyére, az erre a célra épült neogótikus sekrestyébe, ahonnan a 2019. április 15-i tűzvész idején sikerült épségben kimenekíteni a kincseket.