Az űrben és a Földön is működik a hazai fejlesztésű műhold

A Rhessi műhold

A Szegedi Tudományegyetem űrkutatási tevékenységének fontos eleme, hogy minél több gyakorlati kutatásban részt vegyenek a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és oktatói, tájékoztatta az oktatási intézmény szerdán szerkesztőségünket. A legutóbbi sikert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MRC-100 műholdja kapcsán érték el a szegediek, akiknek fejlesztései és kísérletei az űrben és a Földön is működnek.

Miután a BME MRC-100 műholdja elhagyta az AlbaOrbital cég kidobó szerkezetét, az oldalán elhelyezett kapcsolók felengedése jelezte a műholdnak, hogy már a szabad űrben van. Ekkor már fény is érte a napelemeket, elkezdődött az akkumulátorok feltöltése.

Ezt követően az antennák lekötésének a feloldása következett, ezen a ponton már a műhold számos része működött

– mondta el Kiss Ádám, az SZTE hallgatója, aki a műholddal az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében is részt vett, majd épített egy földi vevőállomást, amely az elsők között vette az űrből a jeleket. – Több kört kellett megtennie a műholdnak ahhoz, hogy a Földön a lelkes amatőrök meg tudják becsülni, pontosan milyen pályán is halad.

Hozzátette: miután a rendszerek sorra működőnek bizonyultak, a BME felküldte a vezérlő parancsokat, ami többek között a szegedi kísérleteket is áram alá helyezte. Ezt követően már vették a kísérletek mérési eredményeit.

A Rhessi műhold (képünk illusztráció) Forrás: NASA

Az adatok kódolt formában érkeznek, amire azért volt szükség, hogy a lehető legtöbb és legtöbb féle adatot le tudják sugározni.

Ezeknek a feldolgozását Szegeden fejlesztett szoftverek végezik majd.

Ahogy arra az SZTE közleménye rámutatott, az állomás finomhangolása továbbra is fontos és napirenden lévő feladat. Legutóbb az erősítési értékeket tervezték újra a vételi adatok alapján. A jövőben a szűrőlánc javítása a cél.

Naponta többször halad át Szeged felett a műhold, átlagosan legalább négyszer tudnak adatokat letölteni róla.

A tudósok szerint egy-egy áthaladáskor többszáz adatcsomagot is le lehet tölteni, minden adatcsomagban további tíz-húsz adat található, vagy egy fényképdarabka – a BME egy kamerát is elhelyezett a fedélzeten, amiről néha képeket lehet letölteni.

Az mindenképp jó érzés, hogy a két kar közötti együttműködésben ilyen sikereket értek el, hiszen ez volt az első ilyen kísérletünk

– mutatott rá Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa, aki az SZTE-s eszközfejlesztéseket koordinálta. – Nagyon sok minden romolhatott volna el a modul elkészítése valamint fellövése során, örülünk, hogy elsőre eredményt értünk el.

A kutatók a folytatásban tovább szeretnék javítani a vételüket, illetve amint összegyűlik elegendő adat, mihamarabb tudományos következtetéseket is szeretnének levonni a kísérleteikből. Összegyűjtve a projekt eddigi szakaszában szerzett tapasztalatokat, elkezdhetnek azon gondolkozni, hogy milyen további kísérleteket tudnának elképzelni további műholdakban, olyanokat, melyek új tudományos eredményeket is hozhatnak.