A Medway-völgyet háromszázezer éve erdős dombok és folyóvölgyek vadregényes tája borította, amelyet gímszarvasok és lovak, valamint kevésbé ismert emlősök, például a mára már kihalt egyenes agyarú elefánt és oroszlán lakott.
Ebben az időszakban kezdtek megjelenni a neandervölgyi emberek a történelem előtti, őskori Nagy-Britanniában, és valószínűleg megosztották a tájat más korai emberfajokkal.
A leletgyűjteményben két kovakőből készült, „óriás" kézi fejsze is található, amelyek az Internet Archaeology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Nagy-Britanniában talált és a paleolitikumból származó legnagyobb kőszerszámok közé tartoznak.
A két kézi balta közül a legnagyobb 29,5 centiméter hosszú, ami hasonló a korábban a Temze és Medway térségében találtakhoz.
Ezek a kézi fejszék olyan nagyok, hogy nehéz elképzelni, hogyan lehetett őket egyáltalán tartani és használni
– mondta Letty Ingrey, a UCL Régészeti Intézetének munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Talán kevésbé gyakorlati vagy inkább szimbolikus funkciót töltöttek be, mint más szerszámok, az erő és a készség egyértelmű demonstrációjaként.
A UCL és más brit intézmények szakembereinek részvételével zajló tudományos elemzési program most segíthet majd megérteni, hogy miért volt fontos a lelőhely az ősi emberek számára, és hogy a kőleletek, köztük az „óriás" kézi balták hogyan segítettek nekik alkalmazkodni a jégkorszak környezetének kihívásaihoz.
Az ásatások egy római kori temetőt is feltártak az 1-4. századból, amely egy 850 méterrel délre fekvő feltételezett római villa temetkezési helye lehetett.
A csapat 25 személy maradványait találta meg itt, akik közül tizenhármat elhamvasztottak. Emellett kerámia- és állatcsontokat is rejtett a helyszín. Az eltemetett személyek közül kilencnél fedeztek fel valamilyen tárgyakat vagy személyes tárgyakat (köztük karkötőket), négyet pedig fakoporsóban temettek el.