Meddig tart még az elviselhetetlen hőség?

A hőhullám idején zsúfolásig megteltek a szicíliai strandok is.

Sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok egész Európában. Az egymást követő hőhullámok és a perzselően forró nyarak most már bizonyos, hogy egyre kevésbé fognak epizódszerű jelenségnek számítani a közeli jövőben.

Ez okozza az állandósuló hőhullámokat

Az anticiklon, ahogy a szó is sugallja, a ciklon ellentéte. Ahol egy alacsony nyomású kiterjedt légörvény, a ciklon viharos időjárást és erős szeleket hoz, ott a ciklonok oldalán kialakuló anticiklonok olyan magas nyomású zónák, amelyekben rendkívül gyenge a légmozgás. Emiatt az anticiklonok jellemzően a napos, meleg időjáráshoz kötődnek. De az anticiklonok könnyen válhatnak hőcsapdákká, ugyanis a magas nyomás lefelé szorítja a levegőt, ami lefelé haladva egyre jobban felmelegszik.

A hőhullámok évről-évre egyre hosszabb ideig tartanak és gyakoribbá válnak Forrás: https://www.bbc.com/future/article/20220718-the-tips-from-science-for-staying-cool-in-a-heatwave

Mivel az anticiklonon belül nincsenek erős szelek, ezért a felmelegedő légtömegek megrekednek, ami hőhullám kialakulásához vezet. Az Európát jellemző jelenlegi rekordforróság hátterében is ez a jelenség áll, aminek hatását az általános felmelegedés és az El Niño még tovább fokozza. Főleg a kontinens déli részén

ezért még hosszú heteken át fog tombolni a szokatlanul nagy hőség.

Dél Európa nappali hőtérképe a múlt héten Forrás: ESA-Copernicus Sentinel/IlfScience

A középtávú előrejelzések és a modellszámítások azt sugallják, hogy az idei nyáron sok városban rekordokat fog megdönteni a hőmérséklet – így például Rómában, ahol az eljövendő napokban több fokkal is megdőlhet a 2022 júniusában mért 40,7°C-os rekord.

Most már szinte minden évben számíthatunk az extrém nyári forróságra

A meteorológusokat az is aggasztja, hogy hamarosan megdőlhet az egész európai kontinens hőségrekordja. A Meteorológiai Világszervezet nyilvántartása szerint a jelenlegi európai rekord 48,0 °C, amelyet 1977. július 10-én a görög fővárosban, Athénban mértek. Ez a rekord a földi állomások levegőfelszíni hőmérséklet mérésén alapul, ami nem fedi le egységesen az egész területet. Ezzel szemben a műholdas megfigyelések azt mérik, hogy mennyire melegszik fel a felszín, így ezek a mérések magasabb értékeket adnak, mint a levegő hőmérséklete.

Rómában rekordot döntött a hőség Forrás: NurPhoto via AFP/Massimo Valicchia/NurPhoto/Massimo Valicchia

Az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel-3 műholdjának mérőműszerei a múlt hét elején több olaszországi városban, így köztük Rómában, Nápolyban, Tarantóban és Foggiában

45 °C-ot meghaladó szárazföldi hőmérsékletet mutattak.

Ezzel szemben a szicíliai Etna lejtőin 50 °C fölé emelkedett a felszíni hőmérséklet, és fontos kihangsúlyozni, hogy nem a láva miatt. Ez jellemezte a múlt hetet – de még csak most jön az a periódus, amikor a kánikula eléri a maximumát.

A hőhullám idején zsúfolásig megteltek a szicíliai strandok is Forrás: AFP/Giovanni Isolino

A mostani hőhullám nemcsak melegebb, de hosszabb is mint a korábbiak.

A legújabb kutatások azt sugallják, hogy az idei hőhullámok egyre forróbbak lesznek és körülbelül két héttel tovább fognak tartani, mint a korábbiak. A friss klímamodellek szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak ezek a szélsőséges hőhullámok. Míg korábban évtizedenként legfeljebb csak egyszer fordult elő szélsőséges hőhullám, most már szinte évente számolhatunk ezzel a jelenséggel Dél-Európában.

Volt már ennél sokkal melegebb, pedig még nem is létezett az emberi civilizáció

Már tavaly is rendkívüli hőhullám söpört végig az egész európai kontinensen, ami több mint 60 ezer ember halálát okozta. Az extrém hőség azonban nemcsak azonnali halált okozhat (elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél), hanem hosszabb távon az egész népesség egészségére is negatív hatásai lehetnek. A mérések, illetve a modellszámítások szerint

2023 júniusa a legmelegebb hónap, július első hete pedig a legforróbb hét volt az elmúlt százezer évre vetítve.

Az idei európai hőség minden rekordot megdönthet Forrás: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

A szélsőségesen forró nyarak állandósulásában komoly szerepe lehet az általános felmelegedésnek. A klímakutatók egy része ezt a folyamatot az ipari forradalom kezdete óta megnövekedett üvegházhatású gázok atmoszferikus feldúsulására vezeti vissza, de az éghajlatváltozásnak nem csak antropogén, hanem természetes okai is lehetnek. A földtörténeti múltból számos nagy klímakilengés, illetve a jelenleginél sokkal melegebb globális átlaghőmérsékleti csúcs is ismert.

A tartós forróság az egészséges szervezetet is megviseli Forrás: Shutterstock

56 millió éve, a paleocén kor ( 65 és 55 millió év között) végén még klimatológiai mértékkel mérve is egy rendkívül gyors, egy-kétezer éves felmelegedési folyamat zajlott le,

amikor a bolygó akkori, amúgy is magas átlaghőmérséklete hirtelen 5 °C fokkal emelkedett meg.

Az úgynevezett eocén klímaoptimum idején a mostani 13,5 °C globális átlaghőmérséklettel szemben 20 °C felett lehetett a Föld átlaghőmérséklete.

A vegetáció buja és sűrű lett a paleocén-eocén termális maximuma idején Forrás: http://www.bbc.com/earth/story/20150914-when-global-warming-made-our-world-super-hot

Ennek következményeként a trópus-szubtrópusi éghajlati öv a mai Dél-Skandináviáig terjedt ki, és a sarkok teljesen jégmentesek voltak. A jelenlegi felmelegedés gyorsaságával kapcsolatban az a legfőbb probléma, hogy az emberi civilizáció nincs még felkészülve az ehhez való alkalmazkodásra. Ami viszont már most is bizonyos, hogy egyre gyakrabban kell számítanunk a jelenlegihez hasonló extrém hőhullámokra.

(Forrás: IlfScience)