„Amikor az emberek erre a vízre gondolnak, azt feltételezik, hogy a sziklában csak kis mennyiségű víz rekedhet meg" – mondta a kutatócsoportot vezető Barbara Sherwood Lollar geológus-professzor a BBC Newsnak.
A csapat még 2016-ban olyan nyomokat talált, amelyek arra utaltak, hogy ebben a bezáródott rendkívül ősi vízben valaha élet is jelen volt. „A vízben kimutatott szulfát lényegében egy olyan geológiai ujjlenyomat, ami életet jelez, és aminek nagyon hosszú időtávon kellett létrejönnie. Azok a mikrobák ugyanis, amelyek közreműködtek ennek a létrehozásában, nem egyik napról a másikra, hanem csak egy igen hosszú folyamat eredményeként tudták előállítani a vízből kimutatott szulfátot" - nyilatkozta a kutatócsoport vezetője.
"Ennek pedig azt kell jeleznie, hogy a geológiai időskálán kimutatható hosszabb perióduson át élő szervezetek is jelen voltak ebben a vízben" – fűzte hozzá Barbara Sherwood Lollar. Ezek az ősi mikrobák fény nélkül és a kemény környezeti feltételek között is képesek voltak a hosszú távú túlélésre. A felfedezés ezért abból a szempontból is jelentősnek számít, hogy további támpontot adhat a Naprendszeren belüli potenciális mikrobális élet kutatásához.
„Ebből az ősi vízből kimutatott szulfát nem azonos a felszínről leszivárgó talajvíz modern szulfátjával. Azt találtuk ugyanis, hogy ez a szulfát, akárcsak a hidrogén, valójában a víz és a kőzet reakciója során keletkezett az eredeti helyén" – mondta el Long Li, az Alberta Egyetem Föld- és Légkörtudományi Tanszékének adjunktusa. "Ez azt jelenti, hogy a reakció természetes módon megy végbe, és mindaddig fennmaradhat, amíg a víz és a kő érintkezik, akár esetleg több milliárd évig is" - fűzte hozzá Long Li.
A felfedezéssel kapcsolatban sokakat elsősorban az érdekelt, hogy milyen lehet az íze ennek a nagyjából kétmilliárd éves víznek.
Ha geológus vagy, aki a kőzetekkel dolgozik, akkor igen valószínű, hogy már sok sziklát megnyaltál
- mondta Sherwood Lollar a CNN-nek. Azt is elmondta, ő sem tudta megállni azt a páratlan lehetőséget, hogy megkóstoljon egy olyan vizet, amely prekambriumi korú. Belemártotta az ujját és óvatosan megízlelte a rátapadt vizet. Sós ízt keresett, mert minél idősebb a víz, annál sósabb kell, hogy legyen.
Legnagyobb örömére a víz "nagyon sós és keserű" volt, "sokkal sósabb, mint a tengervíz". Ez egyáltalán nem meglepő, tekintve, hogy a csaknem három kilométeres mélységben megrekedt víz már legalább 2 milliárd éve „öregszik". Az eredeti tanulmányt a rangos Nature tudományos szaklapban publikálták.
(Forrás: Ilf Science)