Gyermekkorban a csecsemőmirigy (vagy más néven timusz) kulcsfontosságú szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében. Ha a szervet még fiatal korban eltávolítják valamilyen ok miatt, a betegeknél hosszú távon csökken a T-sejtek száma. A T-limfociták vagy T-sejtek a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében, és aktívan harcol a baktériumok, vírusok ellen. A csecsemőmirigy nélküli gyerekeknél általában a vakcinák sem működnek megfelelően, szervezetük gyengébb immunválaszt ad az oltásokra.
A csecsemőmirigy a pubertás után zsugorodni kezd, és sokkal kevesebb T-sejtet termel, mint a kezdeti életszakaszban.
Vannak olyan esetek, amikor a csecsemőmirigy orvosi eltávolítása indokolt, ilyen például a csecsemőmirigy-daganat vagy a myasthenia gravis nevű izomgyengeséggel járó autoimmun betegség. Sok esetben azonban azért veszik ki, mert mellkasi műtéteknél útban van, és felnőtteknél amúgy sem tulajdonítanak nagy jelentőséget neki.
A The New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent eredmények azonban megváltoztathatják ezt a vélekedést.
Az állami egészségügyi rendszer betegadatait felhasználva egy bostoni kutatócsoport összehasonlította a szív- és mellkasi műtéten átesett páciensek eredményeit: több mint 6000 olyan embert vizsgáltak, akiknek a műtét során nem távolították el a csecsemőmirigyét. Ezt követően az adataikat összevetették 1146 olyan betegével, akiknek viszont kivették a csecsemőmirigyét.
Azok, akiknél a nyirokszervet eltávolították, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg, vagy lettek rákosak öt éven belül, mint a kontrollcsoport tagjai. A csecsemőmirigy nélkül élőknél ráadásul a rák sokkal agresszívebb volt, és nagyobb eséllyel tért vissza a kezeléseket követően.
Egyelőre nem tudni, hogy a csecsemőmirigy hogyan fejti ki a daganatellenes hatást, annyi azonban biztosnak tűnik, hogy hiánya megzavarja a felnőttkori immunrendszer egészséges működését.
A vérvizsgálatok kimutatták, hogy a csecsemőmirigy-eltávolításon átesett betegek vérmintáiban a T-sejt receptorok változatossága kisebb volt, ami a beavatkozást követően valószínűleg hozzájárulhat a rák vagy autoimmun betegségek kialakulásához.
Ezek az eredmények új megvilágításba helyezik a csecsemőmirigy szerepét, amely felnőttkorban is termeli a T-sejteket, és biztosítja az immunrendszer zavartalan működését
– vonták le a konklúziót a tanulmány szerzői, akik szerint a csecsemőmirigy nem egy felesleges nyirokszerv felnőttkorban sem, és halálunkig szerepe van testünk megfelelő működésében.