2020 júniusa óta az amerikai Dan O'Conor minden egyes nap megmártózik a Michigan-tóban. Nem zavarja, milyen évszak van, vagy mennyi a víz hőmérséklete, esetleg éppen jégtáblákkal kell-e megküzdenie az úszás során a hideg vízben.
„Érzem az endorfinlöketet, és hogy a sokkhatás beindítja a testem motorját. Mentálisan sokkal tisztábbnak, erősebbnek érzem magam, és a szervezetem ilyenfajta terhelése egyfajta meditációs élményt is kivált bennem" – mesélte tapasztalatait a férfi, aki szenvedélyével nincs egyedül. Számos híresség, köztük Kim Kardashian és Harry Styles is a jeges fürdő jótékony hatásaira esküszik, és Magyarországon is egyre többen kacérkodnak a gondolattal, hogy jeges vízbe mártják testüket.
A legfőbb kérdés ilyenkor persze az, hogy van-e tudományos alapja ennek az egyre népszerűbb egészségügyi trendnek, vagy ismét egy közösségi médiában terjedő hóbortról van csupán szó.
A jeges fürdő hatásait több tanulmány is vizsgálta, és bár nem mondhatnánk mindent gyógyító csodaszernek, bizonyos területeken valóban javíthat az egészségi állapoton.
Már korábbi vizsgálatok is számos pozitív hatást tulajdonítottak a jeges vízben való fürdésnek. Ezek közé tartozik példának okáért az immunrendszer erősítése, a vérkeringés javítása, a fogyás, a szív- és érrendszer egészségének megőrzése.
Nemrégiben elvégeztünk egy kísérletsorozatot, amely kimondottan a jeges fürdő hatásait vizsgálta. Az eredmények mutattak pozitív fejleményeket, például az immunrendszer erősödése, a fogyás, a szívbetegségek, gyulladások megelőzése, valamint a mentális javulás tekintetében, azonban számos területen még mindig sok a kérdőjel"
- mondta dr. James Mercer, a UIT The Arctic University of Norway kutatóegyetem munkatársa, a téma szakértője, aki évek óta tanulmányozza a jeges vízben való fürdés és úszás egészségügyi hatásait.
Mercer és kollégái összesen 104 olyan kutatást elemeztek, amely a jeges fürdő egészségre gyakorolt hatásaival foglalkozott.
A vizsgálat fő célja annak megállapítása volt, hogy a hideg víznek való önkéntes kitettségnek voltak-e egészségügyi hatásai az emberekben. A módszertan a tudományos szakirodalom részletes átvizsgálását foglalta magában. Elsősorban olyan publikációkat tanulmányoztak, amelyek középpontjában a hideg vizes merülés gyulladásra, immunrendszerre, szív- és érrendszerre gyakorolt hatásai voltak.
A szakértők a kutatómunka során kizárták azokat a vizsgálatokat, amelyek során a résztvevők nedves ruhát viseltek, és a víz hőmérséklete 20 Celsius-foknál magasabb volt. A konklúziókat az International Journal of Circumpolar Health című tudományos szakfolyóiratban tették közzé.
A dokumentumok alapján egyértelmű volt, hogy a jeges fürdő komoly hatással volt az emberi testre. A hideg vízben az erek összehúzódnak, a légzés szaporább lesz, a szívverés gyorsul.
Egyfajta sokkhatás éri a szervezetet, a pulzusszám, a vérnyomás emelkedik, ami javíthat a szív- és érrendszer állapotán és csökkentheti a szervvel kapcsolatos betegségek megjelenésének esélyét azoknál az úszóknál, akik alkalmazkodtak a jeges vízhez.
A jeges vízben való úszás a megfigyelések szerint aktiválja a „jó zsírként" is ismert barna zsírszövetet. Utóbbi a testhőmérséklet megfelelő szinten tartása végett kalóriát éget el, szemben a fehér zsírszövettel, amely energiát raktároz, és elhízást okoz. A hideg hatására a barna zsírszövetből egy hormon, ún. adinopektin szabadul fel. Az említett molekula kulcsszerepet játszik az inzulinrezisztencia, a diabétesz és más betegségek megelőzésében. A vizsgálatok szerint a téli hónapokban végzett ismételt hideg vizes merülés jelentősen növelte az inzulinérzékenységet és csökkentette az inzulin koncentrációját a szervezetben. A hatás mind a gyakorlott, mind a tapasztalatlan úszóknál érvényesült.
Mercer ugyanakkor hozzátette, hogy a tanulmánynak vannak korlátai. Az egyik, hogy eltérő profilú úszókat vizsgáltak, akik között voltak profik és amatőrök is. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyes vizsgálati alanyok nem kimondottan jégfürdőt vettek, csak hideg vízben zuhanyoztak az edzést követően.
„Számos tanulmány kimutatta, hogy a jeges fürdőnek komoly fiziológiai és biokémiai hatásai vannak. Azt azonban nehéz megítélni, hogy ezek az egészség szempontjából minden esetben előnyösek vagy sem. Az általunk végzett kutatás alapján a rendszeres jégfürdő egészségügyi előnyei közül soknál nem állapítható meg pontos ok-okozati összefüggés.
Könnyen lehetséges, hogy a már tárgyalt pozitív hatásokat nem maga a hideg, jeges víz váltja ki, hanem az érintett aktív életmódja, pozitív gondolkodásmódja és társas kapcsolatai idézik elő
– magyarázza Mercer, aki szerint további kutatások elvégzése nélkül a téma továbbra is vita tárgya marad.
Nem segíti az ellentmondások feloldását a New Hampshire-i Egyetem egy korábbi kutatása, amely azt vizsgálta, hogy edzés után a jeges fürdő képes-e csökkenteni az izomfájdalmakat, illetve fejlesztheti-e az izmok funkcióját. Összesen 20 rendszeresen sportoló fiatal egyetemistát elemeztek, akiknek 40 percen keresztül kellett futniuk. A tanulmány megállapításai szerint a krioterápia után az izomfájdalom nem csökkent és az izomerő se nőtt számottevően, megkérdőjelezve a jeges fürdő jótékony hatását.
Ezenkívül a kutatók arra sem találtak meggyőző bizonyítékokat, hogy a jeges fürdő növelné a libidót, vagy gyógyítaná a depressziót.
Az esetleges kedvező hatások ellenére kétségtelen, hogy a jeges fürdő nem veszélytelen, és vannak olyan emberek, akik egészségi állapotuk miatt nem tehetik meg, hogy ilyen mértékű sokk érje a szervezetüket. Ahogyan azt korábban említettük, bár a jeges vízben való úszás fejleszti a szívet, egyúttal hatalmas terhet is rak rá, ami szívproblémákkal küzdő betegek számára könnyen végzetes lehet.
Mercer elmondta, hogy az egészségügyi kockázatokról mindenképpen tájékoztatni kell az embereket, mielőtt komoly terhelésnek tennék ki szervezetüket, illetve sose vegyünk jeges fürdőt egyedül, mindenképpen legyen valaki még a közelben, aki felügyeli állapotunkat. A szív és légzőszervrendszer drasztikus, akár végzetes megterhelése mellett ugyanis fennáll a test kihűlésének, a hipotermiának a veszélye is, illetve túlzásba vitt fürdőzés esetén fagyási sérüléseket szenvedhetünk.
A szakértő szerint a szívbetegségben és a légzőszervi betegségben szenvedő betegeknek nem tanácsos a jégfürdős terápia, és mielőtt belefognánk, mindenképpen kérjük ki kezelőorvosunk véleményét!
Mercer szerint semmiképpen se úgy vegyünk jeges fürdőt, hogy otthon rögtön a jéggel megpakolt kádba, vagy külön erre a célra létrehozott jégkádba huppanunk; mint az élet számos más területén, itt is a fokozatosság elve a lényeg. Kezdésként mindenképpen tájékozódjunk a kockázatokról!
Sok ember számára a hideg víz kellemetlen, fájdalmas érzés lehet, ezért célszerű egy hűvösebb, esetleg hideg vizes zuhany alatt tesztelni, mennyire bírja testünk a megpróbáltatásokat.
Egy héten át, a napi zuhanyzás során, megfelelő vízáramlás mellett 15 másodpercig csökkentsük a víz hőmérsékletét olyan alacsonyra, amennyire csak lehet. Testünk nagy része, beleértve a fejet és a nyakat maradjon a vízsugár alatt. Ezután ismét állítsuk melegebbre a vizet"
– tanácsolta a szakértő, aki szerint minden héten további 15 másodperccel növeljük a hideg víz alatt töltött időt egészen négy héten át. A hideg vizes zuhanyok utáni órákban mindenképpen alaposan ellenőrizzük közérzetünket, állapotunkat!
„Sok ember jobban és energikusabbnak fogja érezni magát, mások viszont utálni fogják a hideg víz érintését. De ez egy jó teszt annak felmérésére, hogy készen állunk-e egy komolyabb terhelésre" – mondta a kutató.