Korábbi tanulmányok szerint a fogínybetegségben szenvedő embereknél két-háromszor nagyobb a szív- és érrendszeri események kockázata. Ennek oka, hogy a gyulladásos tényezők az ínyen keresztül juthatnak be a véráramba, és onnan kezdik el károsítani az érrendszert.
A fogorvosok általában napi fogmosást és fogselymet javasolnak a fogínybetegségek megelőzésére, sőt visszafordítására.
A Frontiers in Oral Health folyóiratban publikált tanulmány szerint ez viszont megvédheti a szív- és érrendszert is.
Ker-Yung Hong, a Nyugat-Ontarioi Egyetem munkatársa és csapata szájöblítő használata után ellenőrizte a fehérvérsejtek szintjét egészséges felnőttek nyálában. Ahogy arra rámutattak, ezek a sejtek az ínygyulladás jelzői és korai figyelmeztetésként szolgálhatnak. Végül összességében megállapították, hogy ennek a magas szintje összefüggésbe hozható az áramlás által közvetített tágulás veszélyével.
Az artériának ez a tágulása (kiszélesedése) akkor következik be, amikor az artérián keresztül megnövekszik a véráramlás.
Ha ez a folyamat veszélybe kerül, az az artériák rossz egészségi állapotát jelzi.
Kezdünk egyre több összefüggést látni a szájüregi egészség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között
– mondta Ker-Yung Hong, a tanulmány első szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Ha azt látjuk, hogy a szájhigiénia hatással lehet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatára a még a fiatal, egészséges egyéneknél is, akkor ez a holisztikus megközelítés már korábban megvalósítható.
A kutatók a szív- és érrendszeri kockázat két közvetlen mutatóját használták: a pulzushullám sebességét, amely az artériák merevségét méri, és az áramlás által közvetített tágulást. Ezek a mutatók közvetlenül mérik az artériák egészségét, és a rosszul működő artériák összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségekkel.
A vizsgálathoz 28, 18 és 30 év közötti nemdohányzó csoportot kerestek, akiknek nem voltak társbetegségeik és nem szedtek olyan gyógyszereket, amelyek megváltoztathatták volna a kardiovaszkuláris kockázatot, ugyanakkor nem számoltak be fogágybetegségről sem. A kutatók arra kérték őket, hogy tartózkodjanak bármilyen étel evésétől hat óráig, mielőtt ellátogattak a laboratóriumba a vizsgálat céljából.
A résztvevők ezután vízzel öblítették ki a szájukat, mielőtt sóoldatot (só és víz keveréke) vettek volna a szájukba.
Ezt a mintát gyűjtötték be az elemzéshez. A résztvevők emellett körülbelül 10 percig feküdtek, hogy a tudósok elektrokardiogramot végezhessenek. Megmérték a vérnyomásukat, a pulzushullám sebességüket és az áramlás-mediált tágulásukat is.
A kutatók végül megállapították, hogy a nyálban található fehérvérsejtek szignifikáns összefüggést mutattak a gyenge áramlás-közvetített tágulással, ami arra utal, hogy ezeknél a résztvevőknél magas lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Mindazonáltal nem volt kapcsolat a fehérvérsejtek és a pulzushullám sebessége között, ami azt jelenti, hogy az artériák egészségére gyakorolt hosszú távú hatások még nem következtek be. Más szavakkal, ez az egyszerű teszt megmutatta, hogy fennáll-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Még jobb azonban, ha ezt korábban felismerhetjük, még mielőtt bármilyen maradandó károsodás bekövetkezne.