Drámai részletek: ez okozta az orosz holdszonda pusztulását

A Luna-25 a Hold felszínén. (Művészi illusztráció.) A szonda a hajtómű meghibásodása miatt a Holdba csapódott

A Luna-25 korrekciós hajtóműve 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor az űrállomás megpróbált a leszállás előtti pályára állni, és emiatt a jármű a Holdba csapódott - jelentette ki Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója hétfőn a Rosszija 24 televíziós hírcsatornán.

Nem tudták korrigálni a hibát, ezért tovább működött a hajtómű

Boriszov szerint a hajtómű leállítása nem rendesen, a ciklogramnak megfelelően történt, és a tervezett 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amit a szerkezet pusztulása fő okának nevezett. Elmondta, hogy az egész kísérlet a stabil rádiókapcsolat zónájában zajlott, a szakemberek "mindent tudtak a hajó helyzetéről".

A Luna-25 a Hold felszínén. (Művészi illusztráció.) A szonda a hajtómű meghibásodása miatt a Holdba csapódott Forrás: NASA/JPL-Caltech

"Ennek ellenére 14 óra 57 perckor a készülékkel való kommunikáció megszűnt.

A kommunikáció helyreállítására tett kísérletek nem jártak sikerrel.

Az előzetes ballisztikai számítások azt mutatták, hogy a korrekciós hajtóműrendszer rendellenes működése miatt az űrhajó nem zárt holdpályára került, és lényegében a Hold felszínébe csapódott" - jelentette ki Boriszov.

A Hold-szondát egy Szojuz-2 hordozórakéta emelte a magasba Forrás: Getty Images/(NASA/Aubrey Gemignani)/Nasa

A csaknem fél évszázados leállást követően a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság által megépített holdállomást augusztus 14-én indították el egy Szojuz 2.1b rakétán, Fregat gyorsító fokozattal a Vosztocsnij űrrepülőtérről. Néhány perc múlva a Fregat Föld körüli pályára állt, és 1 óra 20 perccel a felszállás után a Hold felé irányította az űrállomást.

Tegnap kellett volna landolnia, ehelyett a Hold felszínébe csapódott a Luna-25

A repülés során az állomás kétszer korrigált a röppályájáján, és augusztus 16-án két fékező impulzus leadása után mintegy 100 kilométeres magasságban állt Hold körüli pályájára. A repülés során az állomás műszereinek adatait, valamint számos fényképet, köztük a Hold déli pólusánál lévő Zeeman-kráterről készült felvételt továbbított a Földre. Az állomásnak a tervek szerint augusztus 21-én kellett volna landolnia a Hold látható oldalán, a Boguszlavszkij-krátertől északra.

A Luna-25 célja a Hold déli pólusán fekvő Boguszlavszkij-kráter környékének vizsgálata lett volna Forrás: NASA/Lunar Orbiter 4/James Stuby

A Luna-25 állomás fő feladata a Hold pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése,

a víz jelenlétére vonatkozó feltételezések megerősítése vagy cáfolása lett volna.

A Luna-25 küldetése úttörő jellegű vállalkozásnak számított volna a Hold kutatás történetében, mivel a Boguszlavszkij-krátertől északra, abban a régióban kellett volna landolnia, amelyet sohasem ér el a napfény. Az összes korábbi Hold-szonda az égiteset egyenlítői zónájában landolt.

Oroszország csaknem fél évszázad elteltével újította fel a Hold-programját Forrás: https://www.sciencenews.org/article/mass-moon-orbit-gravity-space

A Roszkozmosz programja szerint a 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó kutatóegység a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre, legalábbis a tervek szerint.

Az utolsó emberes Hold-expedíció, az Apolló-17 landolási helyszíne a Holdon: a Taurus-Littrow-völgy Forrás: NASA/JPL-Caltech

Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz. A Holdon eddig még csak kizárólag amerikai űrhajósok jártak, az Apolló-program 1969 és 1972 között végrehajtott küldetései során.