Feltárulnak Franciaország algériai háborújának titkai

Francia katonák Algírban, 1956-ban az algériai háború idején

Franciaország tovább könnyíti a hozzáférést az algériai háborúval kapcsolatos levéltári anyagokhoz, engedélyezve a kiskorúakat érintő aktákba való betekintést is - derült ki a Le Journal Officiel című hivatalos közlönyből.

Százéves titkosítási korlátot old fel a rendelet

A lépést történészek és családtagok már régóta követelték. Emmanuel Macron francia elnök 2021. márciusi bejelentései után 2021 decemberében Franciaország

a törvényes határidő előtt tizenöt évvel megnyitotta

az 1954. november elseje és 1966. december 31-e közötti időszakra vonatkozó, háborúval kapcsolatos igazságügyi archívumát.

Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke engedélyezte a titkosítás idő előtti feloldását Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

A gyakorlatban azonban a családok és a kutatók számára a dokumentumokhoz való hozzáférés "ugyanolyan nehéz maradt, mint valaha" - panaszolta Marc André történész a Le Monde című napilap 2022 novemberében megjelent cikkében. Az egyik fő akadály az volt, hogy a kiskorúakat - az akkor hatályos jogszabályok miatt 21 év alattiakat - érintő aktákat kivonták a hozzáférhető anyagok köréből, mert még mindig a százéves titkosítási időszak vonatkozott rájuk.

Francia katonák Algírban, 1956-ban az algériai háború idején Forrás: AP

E korlátozás miatt, több mással együtt, "az akták többsége le van zárva" - jegyezte meg a történész. "Az anyagoknak ez a bürokratikus kezelése azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják a fiatalok által vívott háború valóságát. Ez éppúgy igaz a Franciaországban élő algériai bevándorlókra, mint a vidéken élőkre, továbbá és a börtönökben raboskodókra, a függetlenségért harcolókra, támogatóikra, akárcsak a sorkatonákra, akik közül sokan 20 év körüliek voltak bevonuláskor".

Ennek ellenére vannak dokumentumok, amik továbbra is államtitkot képeznek

"Akkoriban elég idős volt ahhoz, hogy levágják a fejét, most meg elég kiskorú ahhoz, hogy titkosítva maradjon a dossziéja" - mondta Marc André, akinek kritikáját az algériai média is felkapta. A vasárnap közzétett, 2023. augusztus 25-i keltezésű új közlemény eltörli a konzultáció alóli kizárást a kiskorút érintő ügyek esetében.

Azok az akták azonban, amelyek nyilvánosságra hozatala "a magánszemélyek magánéletét" vagy "a hírszerzési tevékenységekben részt vevő, megnevezett vagy könnyen azonosítható személyek biztonságát" érinti, továbbra is titkosak maradnak.

Francia katona gerillagyanús algériaiakat vizsgál át függetlenségi háború idején Forrás: Qantara.de

Ez az új lazítás része annak a megbékélési politikának, amelyet Emmanuel Macron az első ötéves ciklusa alatt határozott el, megfelelően azoknak az ajánlásoknak, amelyet Benjamin Stora történész készített Az algériai gyarmati múlt emlékének konfliktusáról szóló jelentésében.

Charles De Gaulle tábornok volt a köztársasági elnök a francia-algériai háború idején Forrás: Wikimedia Commons/Library of Congress

A Franciaország és Algéria közötti kapcsolatokat azonban továbbra is súlyos félreértések és kimondatlan dolgok jellemzik - írta az AFP francia hírügynökség. Az algériai háború 1954. november 10-én robbant ki,

amelynek az ország gyarmati függőség alóli felszabadítása volt a célja.

Algéria 1830-tól volt gyarmat, 1899-től pedig Franciaország tengerentúli megyéjének számított. Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (Front de libération nationale, FLN) a teljes függetlenség kivívására törekedett arab nacionalista és szocialista alapokkal, Ben Bella vezetésével.

Ahmed Ben Bella, az FLN vezetője Forrás: Wikimedia Commons

A háború az eviani egyezménnyel ért véget 1962. március 18-án.

Az algériaiak vesztesége 152 ezer (12 ezren haltak meg algériai csoportok egymás közti harcaiban), a franciáké 75 ezer fő volt (ez a szám elmarad az indokínai háborúban elszenvedett francia veszteségektől, habár az algériai háborúban összesítve több ember halt meg). Algériában 1962. július 1-jén népszavazást tartottak, ahol a leadott voksok 99,72%-a a függetlenség mellett szólt.

A súlyos veszteségekkel járó háború az eviani egyezménnyel ért véget 1962. március 18-án Forrás: Daniele Darolle/Sygma

A döntést követően egymillió „pieds-noirs" (európai származású algériai) költözött vissza Franciaországba, miközben Ben Bella hat év raboskodás után 1962-ben, már mint az új, független kormány feje, visszatérhetett hazájába.