Frank Glaw, a müncheni állattani gyűjtemény tudósa, aki a kutatást vezette, elmondta: már 2000-ben történt felfedezésekor is sejtették, hogy új levélfarkú fajról lehet szó, de ennek megerősítése nem volt könnyű feladat. Hozzátette: évekig dolgoztak azon, hogy elegendő adatot gyűjtsenek össze az új faj leírásához és azonosításához.
Glaw elmondta, hogy az egyik nehézséget az okozta, hogy az általuk meghatározott új faj, az Uroplatus garamaso nagyon hasonlít az Uroplatus henkeli nevű másik gekkófajra.
Az új faj jellemzői közé tartozik, hogy a nyelvének hegye rózsaszínes, míg a korábban azonosított faj nyelvének vége feketébe hajló. A 20 centiméteres Uroplatus garamaso hossza is kisebb rokonáénál, és a farka is vékonyabb.
A Madagaszkár északi részén több expedícióban is részt vevő kutatók átfogó adatgyűjtése a faj genetikai és egyéb jellemzőire is kiterjedt.
Glaw jellemzése szerint a levélfarkú gekkók az álcázás mesterei általában nagyon nehezen észrevehetők. Nappal bőrlebenyüket kitárva és fejüket lehajtva fatörzseken pihennek, éjszaka vadásznak.