A Vezúv kitörése mintegy 33 kilométer magasra lövellte ki a túlhevült tefrából és gázokból álló halálos felhőt, amely másodpercenként 1,5 millió tonna olvadt kőzetet, porrá zúzott habkövet és forró hamut bocsátott a légkörbe. A kitörés körülbelül 100 ezerszer nagyobb hőenergiát szabadított fel, mint a második világháborúban Hirosima és Nagaszaki atombombái.
A Pompeji Régészeti Park sajtóközleménye szerint a régészek most találtak egy második, A-jelű szobának nevezett rabszolgaszobát, ahol gipszöntéssel töltötték ki a villát betemető vulkanikus rétegekben a lebomlott szerves anyag által hagyott üregeket.
A csapat megtalálta bútorok és szövetek maradványait, valamint a kitörés áldozatainak holttesteit.
A legszembetűnőbbek két ágy lenyomatai, amelyek közül az egyikben még ott volt a megkövesedett matrac, valamint két kis szekrény, amelyekben a háztartási cikkeket tárolták
– mutattak rá a kutatók a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Eközben a korábban felfedezett rabszolgaszobában, a C-jelű szobának nevezett helyiségben végzett mikrofeltárások során kerámiaedények és amforák kerültek elő; két egér maradványait találták meg egy amforában, egy kancsóban pedig egy patkányét.
A Civita Giuliana-villában a 20. század elején kezdődtek meg először a feltáró munkálatok,
a legutóbbi ásatások pedig a Pompeji Régészeti Park és a Torre Annunziata-i ügyészség közötti együttműködésének részét képezték.