A kutatók kis vas-oxid (rozsda) részecskéket feldíszítettek ragadós molekulákkal, amik megragadják az ösztrogént és a hasonló hormonokat a vízmintákban. Egy mágnes aztán eltávolítja részecskéket és a csapdába esett szennyeződéseket a vízből. Erről számolt be Lukas Müller, a németroszági Erlangen-nürnbergi egyetem (Friedrich-Alexander-Egyetem) anyagtudósa augusztus 16-án az Amerikai Kémiai Társaság San Franciscoban tartott találkozóján.
Az új technológia potenciálisan limitálhatja a többlet ösztrogén állatokra gyakorolt káros hatásait,, különösen azokra, akik a víziutakban élnek. A nanorészecskékkel képesek kipucolni nagyon különböző környezeti szennyezőket.
Az ösztrogén hormonok általában az ember és más állatok hulladékával lépnek be a víziutakba. Még alacsony koncentrációnak is káros krónikus hatásai vannak a vízi életre, mint a rák vagy a reproduktív problémák súlyosabb esetei. A szennyvízkezelő üzemek eltávolítanak valamennyi ösztrogén hormont, de a folyamat nem olcsó, vagy energiahatékony.
Hogy ösztrogén-elfogó részecskéket építsenek, Müller és kollégája korábbi tapasztalatból merített, hogy olyan vas-oxid nanorészecskéket tervezzenek, ami képes elfogni más szennyezőfajtákat mint az olaj vagy gyomírtó.
Mindegyik kis vas-oxid mag körülbelü 10 nanométer átmérőjű. Mindegyik magot foszforsav molekulákkal burkolják amelyek ragadós szőrőkként viselkednek, amik kilapátolják a szennyzőket. A nanorészecskék új verziója specifikusan az ösztrogént célozza meg, azáltal, hogy két foszforsavat tartalmaz
Az egyik hosszú, taszítja a vizet és az ösztrogén molekula semleges töltésű részéhez kapcsolódik. A másik pozitív töltésű, hogy az ösztogén hormonoknak azt a részét vonzzák, amik egy kissé negatív töltést hordoznak.
Az okos rozsda sok ösztrogént eltávolított a kis vízmintákból amiket a laborban előkészítettek. A következő lépés, hogy teszteljék a nanorészecskéket valódi víziutakból származó mintákon.
A csapat vizsgálja, hogy a nanorészecskék felszínén lévő molekulák pontosan hogyan ragadják meg és tartják meg az ösztrogént atomi skálán. Ezzel az információval még jobban javítani tudják az ösztrogén kötődést.
(Forrás: ScienceNews: https://www.sciencenews.org/)