Telihold idején a Hold nagyobbnak látszik az égbolton a szokásosnál. Ennek oka, hogy a Hold a Föld megkerülésekor nem tökéletes kört ír le, vannak olyan pontok a pályáján, amelyeken egy kicsit közelebb vagy távolabb van bolygónktól.
Amikor a Hold egy Földhöz közelebb eső ponton éri el a telihold fázisát, akkor bolygónkról nézve nagyobbnak tűnik.
A szuperhold elnevezés használata sok csillagász szerint szenzációhajhász, hiszen tulajdonképpen egy egyszerű teliholdról beszélhetünk, nincs semmi rendkívüli benne.
Maga a szuperhold fogalma egyébként Richard Nolle nevéhez fűződik, aki először 1979-ben használta a Dell Horoscope nevű folyóiratban, innentől kezdve pedig elterjedt a médiában és a közéletben – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló a név eredetéről.
Szuperhold esetén a Hold fényesebbnek és nagyobbnak tűnik a szemlélő számára, ez azonban pusztán illúzió; a horizont közelében azért látjuk óriásnak az égitestet, mert agyunk összeveti a Holdat a közeli tárgyakkal, vagyis az agy arra van kalibrálva, hogy a horizonton lévő dolgokat méretesebbnek dolgozza fel. Ez az ún. Hold-illúzió.
Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek, amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője.
Idén ez augusztusra esik, augusztus 1-jén lesz a hónap első teliholdja, augusztus 31-én pedig a második.
Ezt a jelenséget nevezzük Kék Holdnak.
Körülbelül 2,7 évente történik ilyen esemény.
A holdhónap, vagy más néven szinódikus hónap átlagosan 29,530589 napból áll, ami a februárt leszámítva rövidebb az összes naptári hónapnál. Az extra fél-másfél napok összegyűlnek, ezek eredményezik azt, hogy egyes években 13 telihold van és nem 12.
Ha nem kék színű a Hold, akkor honnan ered a név? A titulus hosszú múltra vezethető vissza, tulajdonképpen egy régóta ismert angol kifejezésről van szó:
once in a blue moon"
(jelentése: nagyon ritkán)
Mint csillagászati definíciót, a Sky & Telescope szakfolyóirat vezette be 1946-ban, amikor a szerző egy, az amerikai Maine államban élő farmer naptárára hivatkozva keresztelte el kéknek a hónap második teliholdját. Az elnevezés – hasonlóan a szuperholdhoz – elterjedt a közbeszédben is.