A Föld belső összetételének megértésében a tudósoknak leginkább szeizmológiai adatokra kellett hagyatkozniuk. Ilyen tanulmányok vezették a tudósokat arra, hogy úgy hiszik, a mag szilárd és folyadék veszi körül. De a kérdések maradtak. Például az 1980-as években a tanulmányok feltárták, hogy
a szeizmikus hullámok gyorsabban haladnak a Földön keresztül, amikor saroktól-sarokig utaznak, mint amikor az egyenlítőtől egyenlítőig, és senki nem tudja megmagyarázni miért.
A legtöbb elmélet azt veti fel, hogy valószínűleg ez a magban lévő vas szerkezete miatt van. A legtöbben egyetértenek abban, hogy ha az a típusú vas, ami a magban létezik elkészíthető és tesztelhető lenne a felszínen, az ilyen kérdésekre elfogadható mértékű bizonyossággal választ lehetne adni. De ez nagyon nehéz feladat a szintézis alatti törések miatt. Most ebben a munkában a csapat talált egy módot arra, hogy szintetizáljanak egy olyan fajta vasat, ami használható a Föld magjában lévő vas tulajdonságainak tesztelésére.
A csapat összenyomott egy α-vas mintát 7 GPa nyomáson. Ettől a vas hőmérséklete körülbelül 800 Kelvinre emelkedett, amitől a szerkezete γ-vas kristállyá alakult. Több nyomás az y-vasat ε-struktúrájú vasba nyomta - ezek különálló kristályok, amiről úgy vélik, hogy ugyanaz a fajta, mint a földmagban lévő vasban van.
A kutatócsapat végrehajtott kísérleteket, amik azt mutatták, hogy a ε-vasuk irány-függő rugalmassága úgy viselkedik, mint a Föld magjában lévő vas, rezgései gyorsabban haladtak az egyik félteke tengelye mentén, mint a másik mentén. Úgy gondolják, hogy módszerük használható olyan vasminták előállítására, amikkel tesztelni lehet a Föld magjának összetételére vonatkozó elméleteket.
(Forrás: https://phys.org/)