A biohulladék szelektív gyűjtésére dolgoztak ki megoldásokat

A legnagyobb kihívást a háztartásokban keletkező konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtése jelenti

Jövő év januárjától az Európai Unió minden tagországában, így hazánkban is kötelező lesz a biohulladék szelektív gyűjtése, ezért a háztartásokban keletkező konyhai, illetve zöldhulladékot is össze kell gyűjteni, hogy azt villamos energia vagy akár üzemanyag előállítására használhassák fel – tájékoztatta szerkesztőségünket a Pécsi Tudományegyetem. A körforgásos gazdaság előkészítése témában pályázatot nyert Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karát (PTE MIK) bízta meg az országos biohulladék begyűjtési koncepciójához kapcsolódó tervek elkészítésével, mivel a kar Környezetmérnöki Tanszékén az országban egyedülálló szakértői kompetenciák halmozódtak fel. A Környezetmérnöki BSc-képzés számos oktatója ugyanis több évtizede a pécsi, illetve a hazai hulladékgazdálkodás mérvadó szakembere, cégvezetője, akik gyakorlati tudásukkal, tapasztalatukkal a jövőben keletkező biohulladék mennyiségének meghatározása mellett konkrét forgatókönyveket is összeállítottak a begyűjtési rendszer felállításához.

Új kötelezettséget jelent a hazai szereplők számára

Ahogy arra a közlemény emlékeztet, Magyarországon több mint két évtizede épült ki a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, amelyben Pécs élen jár.

Ma már az ország szinte minden településén elkülönítetten gyűjtik a háztartásokban keletkező, tovább hasznosítható hulladékot, mint ahogy a vendéglátóipari szektorban is rendelet szabályozza a főzéskor és étkezéskor keletkező élelmiszer- vagy ételhulladék, illetve a használt sütőolaj begyűjtését is.

Az Európai Unió által kiadott keretirányelv 2024. január 1-étől kötelezővé teszi a tagországok számára a háztartásokban és vendéglátóhelyeken képződő étel- és élelmiszerhulladék, valamint használt sütőolaj elkülönített begyűjtését, ami egy teljesen új kötelezettséget jelent a hazai szereplők számára is.

A biohulladék gyűjtésének sikere jelentős mértékben függ a lakosság hajlandóságától Forrás: WWF

Magyarországon most állunk át egy koncessziós rendszerre,

ahol 2023. július 1-étől a MOL cégcsoport lépett a koncesszor szerepébe, így a következő 35 évben ő lesz felelős az évi mintegy 4-5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék gyűjtéséért és kezeléséért. A jövő év elején induló biohulladék-gyűjtés rendszerének kidolgozására kérte fel a témában pályázatot nyert Pannon Egyetem a PTE MIK-et.

A legnagyobb kihívás a háztartásokban keletkező konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtése lesz, hiszen erre még nincs gyakorlat hazánkban

– mondta Vér Csaba, a PTE MIK tudományos segédmunkatársa, a projekt pécsi koordinátora. – Az első kérdés ezzel kapcsolatban úgy fogalmazódott meg, hogy a hulladékgyűjtő szervezet elmenjen-e a háztartásokhoz és így gyűjtse be a hulladékot, vagy alakítson ki hulladékgyűjtő helyeket akár a hulladékudvarokban, akár más közforgalmú helyeken telepítsen olyan eszközöket, amelyekben elhelyezhető a lakossági konyhai szerves hulladék.

Hozzátette: mindegyikre van példa Európa országaiban, de egy országon belül ott sem feltétlenül egységes a rendszer.

Ugyanilyen vizsgálandó terület, hogy milyen csomagolóeszközben érdemes gyűjteni a maradékot: lebomló műanyag vagy papírzacskó alkalmas-e erre a célra, ami a további felhasználhatóságot is befolyásolhatja.

Gondolni kell arra is, hogy a lakáson belül hol lesz helye egy újabb gyűjtőedénynek, ha már a környezettudatos lakók eleve szelektíven gyűjtik a háztartásban keletkező csomagolóanyagot.

A használt sütőolajból biodízelt készíthetnek

Megoldásként szóba jöhetnek a világ más táján már alkalmazott 5–10 literes edények, amelyeket a konyhapultra lehet helyezni és néhány naponta üríteni.

A konyhai szerves hulladék és kerti zöldhulladék a későbbiekben komposzttelepen kezelve kiváló talajjavító anyaggá válhat, vagy biogáz üzemben erjesztve a lebomlás során a keletkező metánból villamos áramot állíthatnak elő.

A használt sütőolajból pedig ahogy eddig, biodízelt készíthetnek.

A legnagyobb kihívást a háztartásokban keletkező konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtése jelenti Forrás: PTE

Szakértői munkánk jelentős részét egyfajta mennyiségi becslés tette ki, amikor is az ország különböző területeiről vett minták alapján prognózist készítettünk hazánk összes közigazgatási járására a hulladékösszetételre és a jövőben keletkező szerves hulladék mennyiségére, figyelembe véve pl. a lakossági létszám, a gazdasági helyzet, a vásárlóerő, a környezettudatosság vagy akár a főzési szokások változását

– teszi hozzá Vér Csaba. – Emellett Európa mintegy 20 országának gyakorlatát megvizsgálva logisztikai, technológiai javaslatokat tettünk a gyűjtési rendszer kiépítésére, gyűjtőjárművek felépítésére, a gyűjtőedényekre, hiszen más eszközöket érdemes használni mondjuk egy belvárosi forgalomcsillapított vagy egy tömbházas övezetben, mint egy családi házas városrészben.

A tanulmányban összegyűjtött javaslatok megvalósítása nemcsak a koncesszoron múlik majd, a biohulladék gyűjtésének sikere jelentős mértékben függ a lakosság hajlandóságától is.

Az elmúlt években megtapasztalt energiaválság, a klímaváltozás sokakban felébresztette a személyes felelősséget, fölerősödött a takarékoskodásra, a visszafogott fogyasztásra való törekvés.

Láthatóvá váltak azok, akik különösen odafigyelnek a környezetükre, és amint lehetőségük adódik, azonnal használják az új gyűjtési módszereket. Ugyanakkor továbbra is jelentős azok száma, akik nem törődnek az általuk termelt hulladék sorsával. A közlemény szerint azonban bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt 5-6 évben egyre intenzívebben jelenik meg a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdése a tömegkommunikációban és a médiában, ezáltal várhatóan mind többeket fog pozitív cselekvésre sarkallni a felhívás. A szakember tapasztalata szerint egy új rendszer felfuttatásához legalább 7-8 év szükséges.