Az ilyen típusú gyógyszerekkel az a bökkenő, hogy akkor a leghatékonyabbak, ha a tünetek megjelenése után hamarosan elkezdik szedni őket.
A jelenlegi diagnosztikai technikák azonban nem biztos, hogy elég korán észlelik az Alzheimer-kórt
ahhoz, hogy ezek a gyógyszerek jelentős, megfelelő hatást fejtsenek ki.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy a betegség jelei akár 20 évvel a tünetek megjelenése előtt is kimutathatók a vérben
– mondta Kodosaki Eleftheria, a University College London (UCL) neuroimmunológiai kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A kór ilyen korai felismerése viszont jelentős hatással lehet a betegek kezelési eredményére.
Néhány amerikai vállalat már kifejlesztett egy úgynevezett Alzheimer-vértesztet, amelyet bárki megvásárolhat, akár közvetlenül a szállítótól, akár az orvosán keresztül. És bár ezek a tesztek tényleg képesek kimutatni a betegség jeleit, az eredményeiket továbbra is óvatosan kell értelmezni.
Az Alzheimer-kórt tesztek kombinációjával diagnosztizálják. A kognitív tesztek az adott személy memóriájának működését és gondolkodási képességeit vizsgálják.
A biomarker-vizsgálatok eközben a betegség jeleit keresik a személy szervezetében egy agyi képalkotó vizsgálatban
vagy az agy-gerincvelői folyadékból (az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék) vett mintában.
Ezek a biomarkerek mutatnak összefüggést az Alzheimer-kór három fő jelével:
Szakemberek szerint azonban nem kell minden tünetnek jelen lennie ahhoz, hogy valakinél Alzheimer-kórt diagnosztizáljanak, bár az amiloid-béta plakkok és/vagy a tau-tangulák jelenléte az agyban alapvető fontosságú a betegség megállapításához. Ezzel szemben
néhány embernél előfordulhatnak biomarker-változások, ám soha nem alakulnak ki az Alzheimer-kór tünetei.
És mivel ezek a biomarker-változások már évekkel azelőtt kimutathatók a vérben, hogy más jelek megjelennének az agyban, ez az Alzheimer-kór diagnosztizálásának leggyorsabb és legkevésbé invazív módját jelentheti.
A jelenleg megvásárolható vérvizsgálatok többsége az amiloid-béta két különböző típusát méri a vérben: az amiloid-béta 42-t és az amiloid-béta 40-et. A szakemberek ezután kiszámítják e két fehérje arányát.
Minél alacsonyabb, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az illetőnél amiloid plakkok és ezáltal Alzheimer-kór alakul ki
– magyarázta Deborah Alawode, az UCL PhD-hallgatója.
Az egyik ilyen tesztet, a PrecivityAD-et, az Egyesült Államokban már engedélyezték az orvosok számára, hogy alkalmazzák az Alzheimer-kór tüneteit mutató személyeknél, és az Európai Unióban is biztonságosnak ítélték a használatát.
A kognitív tünetekkel rendelkező betegek esetében az orvosok vérmintát küldenek a vállalatnak, amely ezután megméri az amiloid-béta arányt.
A cég ezután egy másik fehérjét, az apolipoprotein E-t is vizsgálja, hogy kiderüljön, hogy jelent-e genetikai kockázatot a pácienseknél az Alzheimer-kór kialakulása. Ezután egy algoritmus veszi figyelembe a biomarker-szinteket és a beteg életkorát, majd így egy valószínűségi pontszámot ad. A magas pontszám azt jelenti, hogy a beteg valószínűleg Alzheimer-kórban szenved és az eredmények néhány napon belül rendelkezésre állnak.
A PrecivityAD tesztet számos tanulmányban alkalmazták, és magas korrelációt mutatott ki az Alzheimer-kór jeleivel.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig 100 százalékos pontosságú, ahogy azt sem, hogy képes megjósolni, hogyan fog a betegség az adott személynél előrehaladni.
Azok a vizsgálatok, amelyek ezt a tesztet alkalmazták, bizonyos résztvevőket (például krónikus egészségi állapotúakat) kizárták, hogy ne befolyásolják a teszt eredményeinek értelmezését. A résztvevők többsége fehér bőrű volt, ami bizonytalanná teszi, hogy ezek a tesztek mennyire lesznek pontosak a különböző hátterű vagy más egészségi állapotú emberek esetében.
Egy másik, a Quest által készített teszt ugyanezt az amiloid-béta arányt méri.
Ezt a fogyasztó közvetlenül, orvosi beutaló nélkül is megvásárolhatja, bár a vérvételhez időpontot kell foglalnia. Ezt viszont még nem hagyták jóvá az Egyesült Államokban vagy az Európai Unióban, és nem esett át olyan széles körű tesztelésen, mint a PrecivityAD. Ráadásul az eredmények értelmezése orvos segítsége nélkül bonyolult lehet az átlagember számára.
A tesztek eredményeinek pontos értelmezése több okból is fontos. Ezek ugyanis jelenleg csak az Alzheimer-kór egyik biomarkerét vizsgálják, ami azt jelenti, hogy a demencia más formáinak jeleit nem tudják kimutatni – és magának az Alzheimer-kórnak is csak egyetlen aspektusáról adnak információt.
Tehát ha valakinek a tesztje negatív Alzheimer-kórra utaló eredményt ad, de egyéb aggasztó tüneteket tapasztal (például memóriavesztést), akkor kiemelten fontos, hogy felkeresse a háziorvosát, mivel továbbra is fennállhat a demencia egy másik formája, vagy egy teljesen másik betegség.
Másrészt, ha a tesztet olyan személy használja, akinek nincsenek tünetei, de kóros biomarkereket mutat, az felesleges stresszt okozhat, hiszen azt gondolhatja, hogy Alzheimer-kórja van, vagy most fog kialakulni nála.
Szakemberek szerint bár ezek a tesztek hasznosak az Alzheimer-kór lehetőségének vizsgálatában, önmagukban még mindig nem olyan pontosak, mint a képzett orvosok által jelenleg használt vizsgálatok.
Ez a terület azonban gyorsan fejlődik, és egy napon a tesztek ugyanolyan jók lehetnek.
Amint ezeket továbbfejlesztik és pontosabbá válnak az eredményeik, új reményt nyújthatnak a betegek számára, mert lehetővé teszik számukra, hogy a betegség korai szakaszában diagnosztizálják és kezeljék őket.