Az osztrák császárné, aki utolsó mondatát magyarul intézte

Erzsébet császárné rokonszenvezett a magyarsággal

Százhuszonöt éve, 1898. szeptember 10-én gyilkolta meg egy olasz anarchista Genfben Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, avagy ahogy becenevén emlegették, Sissit.

Korábban sohasem törődött a protokollal

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia hercegnő 1837. december 24-én született Münchenben Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermekeként. Hét testvérével együtt Possenhofen kastélyában nevelkedett,

jól lovagolt, úszott, hegyet mászott és apjához hasonlóan fütyült az etikettre.

Az 1848-ban trónra lépett ifjú osztrák császár, I. Ferenc József édesanyja, Zsófia Friderika főhercegné Erzsébet nővérét, Ilonát szánta fia feleségének (Zsófia és Erzsébet anyja testvérek voltak). A Bad Ischlbe tervezett eljegyzésen azonban a császár a kiszemelt menyasszony helyett a 15 éves, sugárzó szépségű Erzsébetbe szeretett bele.

Sissi messze földön híres volt a szépségéről Forrás: Wikimedia Commons

A felsőbb körökben oly ritka valódi szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben, Erzsébetet előzőleg egy „gyorstalpaló" kurzuson próbálták felkészíteni az uralkodással járó kötelezettségekre.

A szinte még gyermek császárné, aki úgy nőtt fel, hogy sohasem kellett a protokollal törődnie, belecsöppent egy olyan világba, ahol a külsőség volt a legfontosabb, és élete szinte minden lépését szigorú előírások szabályozták. Ezeknek az elvárásoknak Erzsébet nem tudott, de nem is akart megfelelni, érzelmileg megviselte az anyósa és közte zajló folyamatos harc, magányát csak növelte az udvar ellenséges viselkedése.

Házassága első négy évében három gyermeket hozott a világra: az elsőszülött Zsófia egy magyarországi út során megbetegedett és alig kétévesen meghalt, őt Gizella, majd 1858-ban a várva várt trónörökös Rudolf követte.

Ferenc József és Sissi eljegyzési portréja Forrás: Wikimedia Commons

Tíz évvel később Erzsébetnek született még egy lánya, „a magyar gyermek" Mária Valéria a királyné kívánságára a budai Várban jött a világra és magyarul is oktatták. Erzsébet és anyósa viszonyát tovább rontotta, hogy Zsófia túl fiatalnak tartotta menyét a gyermekneveléshez, így azt kivette Erzsébet kezéből, amit csak komoly harcok után sikerült visszaszereznie.

Kissé fanatikusan ápolta a szépségét

Erzsébetet 1859-től titokzatos, valószínűleg lelki eredetű betegség gyötörte, ezért úgymond „szabadságot vett ki", Zsófia felügyeletétől megszabadulva fürdőhelyeken kezelték, Madeirán, Korfun, Velencében tartózkodott és csak két év múlva tért haza férjéhez és gyermekeihez.

Bécsbe egy megváltozott, határozott és öntudatos asszony érkezett, aki ráébredt szépségére és az abban rejlő erőre és megtanulta, miként érvényesítse akaratát.

Erzsébet császárné családi körben, a gödöllői királyi katélyban Forrás: Wikimedia Commons

Sissi legfeltűnőbb és legjellegzetesebb vonását a földig érő, gesztenyebarna haja jelentette, amire úgy tekintett, mint az őt megkoronázó glóriára. Semmire sem volt annyira büszke, mint erre, amely úgy borította be, mint egy köpeny, amikor kibontva hordta. A hatalmas hajzuhatag gondozása és ápolása embert próbáló feladatot jelentett: nem kevesebb, mint minimum háromórás procedúrával járt naponta.

Minden harmadik héten nyers tojással és brandyvel mosták meg a haját, ami egy teljes napot vett igénybe a szárítással együtt

– írja Ludwig Merkle Sisi életrajzában. – A császárnő a hajmosás során egy hosszú, vízálló selyemruhát viselt.

A koronázási ünnepség a budavári Nagyboldogasszony-templomban, 1867 június 7-én Forrás: Wikimedia Commons

A császárné életében kulcsfontosságú szerepet játszott a bőrápolás, valamint az étkezés és a torna is a hajápolási rituálé mellett. Mindezt ma már úgy fogalmaznánk: túlzás nélkül állítható, hogy

Sissi egész életében kissé fanatikusan viselkedett, amikor szépségének és karcsú alakjának megőrzéséről volt szó.

Utóbbi megtartásához néhány saját praktikát is kifejlesztett: a csípője felett egy benedvesített kendőt viselt, amivel jelentősen csökkentette a ruhája körméretét.

A gödöllői Grassalkovich kastélyt kapták ajándékba

Bizalmasa, a kecskeméti köznemes Ferenczy Ida ismertette meg vele Deák Ferenc kiegyezéspárti eszméit, Sissi az uralkodónak írt leveleiben a kiegyezés mellett érvelt. 1866 nyarát gyermekeivel Budán töltötte, az 1867-es kiegyezés boldogsággal töltötte el, I. Ferenc József 1867. június 8-i megkoronázásakor a magyarok rajongásig szeretett királynéja lett.

Szoros barátság fűzte a daliás Andrássy Gyula grófhoz, a kiegyezés utáni első miniszterelnökhöz, de a pletykával ellentétben ez valóban csak barátság maradt.

Az ország a régi hagyomány szerint a gödöllői Grassalkovich kastélyt adta ajándékba a királynak, ez a hely lett Korfu mellett Erzsébet igazi otthona.

Erzsébet császárné rokonszenvezett a magyarsággal Forrás: Wikimedia Commons

Kedvelte a magyarokat, megtanulta nyelvünket, s a gödöllői kastély lovardája is segítette ambícióját, hogy ő legyen Európa legkiválóbb hölgylovasa.

Amikor egészségügyi problémái miatt eltiltották a lovaglástól, verseket kezdett írni példaképe, Heine stílusában, de ezeket titokban tartotta, és inkább azért érdekesek, mert - akár egy naplóból - megismerhetők belőlük gondolatai.

Fia, Rudolf trónörökös 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága rendkívül megviselte, teljesen átadta magát a gyásznak, ezt követően kizárólag fekete ruhát viselt.

Sissi soha sem tudta feldolgozni fia halálát Forrás: Wikimedia Commons

Már nem engedte, hogy lefessék vagy lefényképezzék, az emberek emlékezetében szépnek akart megmaradni, ritka nyilvános megjelenésein fátyol mögé rejtette arcát. Életének hátralévő éveit egyre magányosabban, depressziótól és lelkiismeretfurdalástól gyötörve, inkognitóban utazgatva töltötte.

Rablótámadásnak vélték a gyilkossági kísérletet

A császárné 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnő néven Genfbe utazott, ahol a Beau Rivage szállodába jelentkezett be. A helyi rendőrség detektíveket rendelt ki őrizetére, de a feltűnést kerülni akaró Erzsébet kérésére vissza is hívták őket. Este felkeresett néhány üzletet, ahol felismerték és másnap a lapok megírták, hogy a városban tartózkodik.

A híreket olvasta az olasz anarchista Luigi Lucheni is, aki elhatározta, hogy a „plutokrácia" elleni tiltakozásul meggyilkol egy arisztokratát.

Áldozatának a trónjától megfosztott francia királyi család egyik tagját szemelte ki, most azonban megváltoztatta tervét.

Luchini gyilkos eszköze, a hegyesre csiszolt végű ráspoly, amivel kioltotta Sisi életét Forrás: Wikimedia Commons

Erzsébet másnap udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel a tó partján húzódó sétányon a hajóállomás felé igyekezett, amikor Lucheni egy hegyesre élezett reszelővel szívtájékon szúrta, olyan erővel, hogy Erzsébet elesett.

A rablótámadásnak vélt incidenst követően Erzsébet tovább sietett és felszállt a hajóra, de nem sokkal később eszméletlenül esett össze. Udvarhölgye csak fűzőjét meglazítva vette észre a sebet,

a királyné utolsó mondata magyarul hangzott el, ezt kérdezte: „Mi történik velem?"

A hajóról szállodai lakosztályába vitték, ám másfél órával a támadás után, 1898. szeptember 10-én belehalt a belső vérzésbe. Lánya, Mária Valéria ezt írta: úgy halt meg, ahogy szeretett volna, gyorsan, fájdalom nélkül, anélkül, hogy napokig kellett volna a szenvedések között szerettei miatt aggódnia. A merénylőt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték, és 1910-ben cellájában öngyilkosságot követett el.

Luigi Lucheni rátámad Sissire a genfi-tó partján (egykorú metszet) Forrás: Origo

Erzsébet királyné a magyar történelem egyik legnépszerűbb alakja, legendája ma is él.

Budapesten szobra áll és az egyik Duna-hidat róla nevezték el, a világ egyik legnagyobb Sisi-gyűjteménye szeptembertől januárig a Gödöllői Királyi Kastélyban látható.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)