A Queen gitárosa mentette meg a NASA misszióját

A Bennu aszteroida

A NASA OSIRIS-REx űrszondája – több év után – szeptember 24-én visszatér a Földre a Bennu nevű „potenciálisan veszélyes aszteroidától". Az összes azonosított űrobjektum közül e hatalmas űrszikla esetében a legnagyobb az esély (1:2700-hoz), hogy a Földbe csapódjon, kataklizmát okozva. Csakhogy a Bennu bizonyítékot is szolgáltathat arról, hogy az élet az űrből érkezett a Földre - írta a Blikk.

A tudósok 22 hónapon át azon töprengtek, egyáltalán le tudnak-e szállni az űrhajóval a Bennu aszteroidára. Az, hogy a küldetés végül sikerült, részben a Queen gitárosának, Brian May-nek köszönhető, aki rendkívül aprólékosan 3D képeket készített a törmelékhalomról, hogy segítsen a küldetés vezetőinek a biztonságos leszállóhelyek azonosításában. A tökéletes landolásnak köszönhetően az OSIRIS-REx a Bennu felszínéről mintegy 60 grammnyi mintával tér vissza, amely a bolygónkon lévő élet földönkívüli előfutárait tartalmazhatja.

Az élet tényleges magjai

„Azt gondoljátok, hogy az aszteroidák olyan szemétdarabok odakint, amik eltalálhatnak minket, és nagyon félünk tőlük, vagy ilyesmi. Nem veszitek észre, hogy valójában valószínűleg ezek a felelősek azért, hogy itt vagyunk.

Aszteroidák nélkül bizonyára nem lenne bioszféra. És valószínűleg az élet tényleges magjai is onnan származnak.

Ez egy hihetetlen gondolat. Így az aszteroidák abszolút a középpontba kerülnek: ha megértjük az aszteroidákat, megértjük magunkat is" – mondta a Live Science-nek May, aki nem csak zenélni tud, hiszen asztrofizikából doktorált.

Távolról nézve a Bennu úgy néz ki, mint egy élettelen, törmelékkel borított, az űrben lebegő pörgettyű. A törmelékkupac aszteroidaként besorolt Bennu 77,5 millió tonnányi kavics- és sziklatömbgyűjtemény, amelyet alig tart össze a gyenge gravitáció. Ez a kozmikus gömböc elnyel minden olyan tárgyat, amely túl keményen landol a felszínén, és az űrbe repít mindent, ami túl erősen pattan le róla.

Amikor az OSIRIS-REx a 2018-as, első megközelítése során alaposan szemügyre vehette a Bennut, egészen furcsa kép tárult a kutatók elé. Azt látták, hogy a karbonátos kőzetek vénái átszövik a szénben gazdag, szerves anyaggal teli felszínt, ami bizonyíték arra, hogy a Bennu teste – ne feledjük, egy 96 kilométer széles objektumról beszélünk, amely a Naprendszer legkorábbi éveiben alakult ki – egykor forró víz és az élet legkorábbi építőköveinek otthona volt.