A tudósokat az érdekelte, hogy a hangyák fészeképítési módszere inkább az egyes fajok evolúciós történelmének a következménye, vagy a jelenlegi ökológiai feltételek vannak inkább hatással rá. Azt találták, hogy az evolúció nem ad magyarázatot a variációkra, amit megfigyeltek a különböző fajok fészkei között. Hanem, hogy a környezet, amelyben a hangyák táplálkoznak és az a mód, ahogy szállítják az élelmet a fő faktorok, amik szabályozzák, hogy az egyes fajok hogy építik a fészküket.
Ha az emberek az utakat jobban átalakítanák a városokon keresztülhaladó áruk és emberek számára, a közlekedési hálózat hatékonyabb lenne. A hangyák ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint az emberek, amikor zsúfolt helyeken élnek. Sűrűn vagyunk zsúfolva a városokban, és rlméletileg sűrűn kellene kapcsolódnunk, de korlátozott, hogy milyen szorosan lehetünk zsúfolva. Csak annyir hely van, hogy épületeket és utakat tervezzünk.
A Philosophical Transactions of the Royal Society B maazinban publikált tanulmányban a tudósok 2 forrásból származó információkat elemeztek: az egyik korábban publikált adatokból és képekből származó körülbelül 397 hangyafészek és a szerzők által végzett új tanulmányok 42 másik fészekről, mely mind aFloria állambéli Archboldi Biológiai Rezervátumban van. Az összesen a 439 fészek 31 különböző hangyafajt képviselt.
Felfedezték, hogy a fészek struktúrákat főleg olyan faktorok határozzák meg, mint például, hogy a hangyák egyedül, vagy csoportban táplálkoznak, és hogy milyen módszerrel toboroznak hangyákat, hogy segítsenek a táplálékot találni és szállítani. Az állatok aktivitása és viselkedése nagyobb szerepet játszik a fészek szerkezetben, mint bármely belső evolúciós sablon. Gondolhatunk úgy magára a fészekre, mint egy közlekedési hálózat, itt élnek a hangyák, de egyfajta országút is, ahol a dolgokat be és ki mozgatják.
A kutatók 4, hangyáknál gyakori táplálkozási stratégiát vizsgáltak. Vannak fajok, ahol az egyedek vadásznak élelemre. Másoknál egy hangya táplálékot hoz a fészekbe, hogy így toborozzon társakat, hogy kísérjék el a táplálékforráshoz. A hangyák egy folyamatos ösvényt hoznak létre a táplálékforrás és a fészek között, ami hónapokig megmarad, vagy egy feromon sávot hagynak hátra, amit a kolónia tagjai nagy számban követnek - a kutatók ezt a jelenséget úgy nevezik "tömeges toborzás".
A hangya fészek egy csatornából áll, ami lefelé vezet egy felvételi irodához, ahol besorozzák a kolónia tagjait a táplálékkereséshez és táplálékszállításhoz. A felvételi irodából csatornák vezetnek lefelé más szobákhoz, amelyeket csatornák kötnek össze még mélyebb szobákkal. A szobák különböző célokra vannak, mint például élelem és hulladék raktározás és utódok nevelése.
A kutatók azt várták, hogy egy olyan hangyafajnál, amely tömeg toborzásos táplálkozási módot folytat a fészek toborzó irodája nagyobb lesz, mint más fajoknál, mert ezekre a helyekre szükség van, hogy nagy számú hangyák tudjanak kölcsönhatni. És azt találták, hogy valóban ez a helyzet. De azt is várták a kutatók, hogy a tömeg toborzásos táplálkozók fészkeinek hálózata sűrűbb - ami azt jelenti, hogy nagyobb számú kapcsolat van a kamrák között -, mint a más fajok által épített fészkeknél, mivel a sűrűbb hálózat megkönnyíti a hangyák és források nagyobb mozgását a fészekben.
De a kutatás azt mutatta, hogy mind a 4 táplálkozási stratégiájú hangyafaj hálózatsűrűsége viszonylag kicsi volt- még a nagy fészkekben is, ahol több száz kamra van. A tanulmány feltárta, hogy a legtöbb kamrájú fészkeknek van általában a legkisebb hálózatsűrűsége.
A dolgozatban a kutatók azt írják, hogy a felfedezés egyszerűen egy építészeti feladat lehet: a kamrák közti túl sok csatorna gyengítheti a fészek szerkezeti integritását, ami az egész rendszer összeomlását okozhatja. A hangyáknak egyensúlyba kell hozniuk a nagyon összekapcsolt fészkek hatékonyságát az építészeti stabilitással. Egyrészt azt akarják, hogy a szállítás gyorsabb legyen, de ha elkezdenek túl sok kapcsolatot létesíteni, a fészek összeomlik.
(Forrás:Kaliforniai Egyetem: https://newsroom.ucla.edu/)