A vörös tűzhangya (Solenopsis invicta) elképesztő,
dollármilliárdokban mérhető gazdasági károkat tud okozni,
nem véletlen tehát a kutatók és a döntéshozók félelme az ízeltlábútól.
Ha az anyagi kártétel nem lenne elég probléma, a vörös tűzhangya mérget is termel, és bár csípése ritkán halálos, nagy kellemetlenségeket tud okozni. A kolóniában élő hangyák létszáma a félmillió egyedet is meghaladhatja, és képesek a jóval termetesebb zsákmányt is leteríteni. Nem csak az állatvilágban, de a növényekben is óriási károkat okozhatnak, mindent letarolnak, veszélyeztetve az európai ökoszisztémát. Példának okáért Ausztráliában már több problémát okoznak, mint a behurcolt macskák, rókák, nyulak, vadkutyák, tevék és varangyok együttvéve.
A S. invicta az egyik legrosszabb invazív faj. Riasztóan gyorsan képes terjedni. Meglepett minket az olaszországi megjelenése, de számítottunk rá, hogy egyszer eljön ez a nap"
- mondja Mattia Menchetti evolúcióbiológus, a spanyolországi Evolúcióbiológiai Intézet kutatója.
A tűzhangyák olyanok, akár az invazív gyomok, mivel a legkönnyebben az ember által már megzavart területeken terjednek. Hasonlóan az emberhez, a tűzhangyák is képesek átformálni a bolygó arculatát, ami drámai következményekkel járhat.
A tudósok már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a tűzhangyák globális elterjedése gyakorlatilag elkerülhetetlen. Az elmúlt évszázadban a faj már eljutott Mexikóba, az Egyesült Államok déli részére, Kínába, Tajvanra, Ausztráliába, a Karib-térségbe, Japánba és a Fülöp-szigetekre.
Az eddigi történelmi feljegyzéseket átböngészve nagyon úgy tűnik, hogy az invázió az USA déli részéről indult, és a tűzhangyák fő terjesztője a globális kereskedelem volt; főleg rakományok között, növények, cserjék földjeiben bújtak meg, így jutottak el kis híján a világ minden részére.
Ha a vörös tűzhangyák elérik a kikötőket, onnan rövid idő alatt képesek kilométerekre eljutni, és nem jelentenek akadályt számukra a tavak, folyók sem;
egymásba kapaszkodva tutajokat alkotnak, így kelnek át a természetes vizeken.
Még a föld alatt is képesek közlekedni.
Menchetti és kollégái aggodalommal vizsgálták azokat a fotókat, amelyek a Szicíliában megjelent vörös tűzhangyákról készültek. Rövidesen a helyszínre utaztak, ahol viszonylag kis földterületen 88 hangyafészket azonosítottak. Ezekben a kolóniákban sok ezer dolgozó élt.
Egyelőre még a kutatók sem tudják, hogyan jutottak el a hangyák Szicíliára, ugyanis a szigeten az utóbbi időben nem voltak erdőtelepítési programok. A forrás nagy valószínűséggel a fészkek helyétől 13 kilométerre északra fekvő Augusta kikötő lehet.
Az is könnyen elképzelhető, hogy a tűzhangyák már távolabb eső európai területeket is elértek.
A helyiek már 2019 óta számolnak be titokzatos rovarcsípésekről, így a tűzhangyák akár évek óta jelen lehetnek a sziget környékén.
Az olaszországi tűzhangyák genomját összehasonlították a világ más részein élő hangyákéval, az eredmények alapján a Szicíliában azonosított példányok az Egyesült Államokból, Kínából vagy Tajvanról érkeztek az olasz kikötőbe, mielőtt elterjedtek volna a szárazföld belsejében.
A kutatók becslése szerint az európai szárazföld mintegy 7 százaléka rendelkezik megfelelő éghajlattal a betolakodók számára, beleértve Európa városi területeinek felét.
Ez azért különösen aggasztó, mert sok városnak, köztük Londonnak, Amszterdamnak és Rómának nagy tengeri kikötői vannak, ami lehetővé teheti a hangyák gyors elterjedését több országban és kontinensen"
- mondja Roger Vila biológus, aki szintén az Evolúcióbiológiai Intézet munkatársa.
A tanulmányhoz mellékelt térkép alapján a vörös tűzhangyák Magyarországon is megvethetik a lábukat, hazánk 2050-re enyhén fertőzött területté válhat.
Menchetti, Vila és kollégái most azt tervezik, hogy Szicíliában annyi tűzhangyafészket irtanak ki, amennyit csak lehet. Nem tudni, hogy meddig képesek akadályozni a faj további terjedését.
A vörös tűzhangyák jelentette fenyegetésről bővebben a Current Biology tudományos folyóiratban lehet olvasni.