Az Epidemiology and Psychiatric Sciences tudományos szaklapban nemrég publikált, megfigyeléses tanulmány – amely 264 557 ember bevonásával készült az Egyesült Királyság Biobank-ban –
további bizonyítékot talált arra, hogy a kombinált orális fogamzásgátló „a depresszió megnövekedett kockázatával jár röviddel azután, hogy a nők elkezdték szedni őket".
A kutatást a svédországi Uppsala Egyetem, az ausztráliai Melbourne-i Egyetem és a dániai Koppenhágai Egyetem tudósai végezték, és bár nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést, az eredményeket érdemes továbbgondolni.
A kutatók azt találták, hogy azokkal a résztvevőkkel összehasonlítva, akik soha életükben nem szedtek kombinált orális fogamzásgátló tablettát, azoknál, akik elkezdték a használatát, 80 százalékkal megnőtt a kockázata annak, hogy az első két évben depressziót diagnosztizálnak náluk.
A kohorszban képviselt korcsoportok közül a tizenéves páciensek tűntek a legérzékenyebbnek. Az orális fogamzásgátló szedésének első két évében a 20 év alattiaknál 95 százalékkal növekedett meg a depresszió kockázata.
A szakemberek szerint bár ezek az eredmények jelentősek, mégsem szabad elriasztani a nőket az orális fogamzásgátlók szedésétől: ezek a gyógyszerek sokaknak segítenek, és rendkívül hatékonyak. Ennek ellenére fontosnak tartják, hogy mind az orvosok, mind a betegek tisztában legyenek az első néhány évben esetlegesen fellépő súlyos mellékhatásokkal.
Ha a depresszió kockázata valóban fennáll, az a tanulmány szerint idővel csökkenni látszik. A Biobank vizsgálatában a fogamzásgátló tablettát szedők körében a depresszió élethosszig tartó kockázata mindössze 5 százalékkal volt nagyobb, mint a kontrollcsoporté.
A pszichiátereknek fontolóra kellene venniük, hogy megvitassák ezt a lehetséges kockázatot a pácienseikkel, és szorosan nyomon kellene követniük a hangulat vagy a mentális jólét változását a fogamzásgátló használata során
– mondta Therese Johansson, az uppsalai gyógyszerkutató Terri D'Arrigo a Psychiatric Newsnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Ez a tanulmány a folyamatos kutatás és párbeszéd szükségességét hangsúlyozza ezen a területen, azzal a végső céllal, hogy jobb ellátást és támogatást nyújtsunk a nőknek reproduktív egészségük kezelésében, miközben megóvjuk mentális jólétüket.
A hormonális fogamzásgátlók használói által bejelentett két leggyakoribb mellékhatás a negatív hangulat és a depresszió. Johansson és kollégái szerint azonban
a történelem során a tabletták és a hangulatzavarok közötti kapcsolatot „nem kezelték megfelelően".
Igaz ugyan, hogy Dániában és Svédországban több nagy, megfigyeléses vizsgálat is összefüggést talált a hormonális fogamzásgátlás és a serdülőkori depresszió kockázata között, a randomizált klinikai vizsgálatok azonban nem mutattak ki egyértelmű ok-okozati összefüggést. A tanulmány felveti, hogy a probléma részben abból adódhat, hogy a hangulatzavarban szenvedő betegeket nagyobb arányban vonják ki ezekből a vizsgálatokból.
A téma tisztázása érdekében Johansson és kollégái vezetésével a UK Biobank 82 232 nőből álló alkohortjának mentális egészségügyi adatait is elemezték. Ebben a kiegészítő analízisben azt találták, hogy
azok, akik szájon át szedett fogamzásgátlót használtak, a depresszió kétszeres kockázatával szembesültek a gyógyszer szedésének megkezdését követő első két évben azokhoz képest, akik soha nem használták.
Összehasonlításképpen: a serdülőknél ehhez képest 130 százalékkal magasabb volt a depressziós tünetek kockázata az első két évben. A szerzők megjegyzik, hogy felnőttkorban a nők már jelentős hormonális változásokon mentek keresztül, ami részben az oka lehet annak, hogy az orális fogamzásgátlók a jelek szerint közel sem hatnak rájuk olyan mértékben.
Más kutatók azonban azzal érvelnek, hogy
a fiatalabb nőknél tapasztalt erősebb hatás a „első alkalommal használók magasabb arányával, nem magával a fiatalabb életkorral magyarázható".
További kutatásokra van tehát szükség annak megértéséhez, hogy a hormonális fogamzásgátlás ok-okozati úton befolyásolja-e az ember hangulatát, és hogy a hatása hogyan változhat a pubertás előtt és után. És mivel ebben a tanulmányban csak a kombinált fogamzásgátló tablettákat vizsgáltak, nem tudak következtetéseket levonni más fogamzásgátlási lehetőségekre, például a mini tablettákra, fogamzásgátló tapaszokra, hormonális spirálokra, hüvelygyűrűkre vagy más, fogamzásgátlókra vonatkozóan.
A tanulmányt jegyző tudósok a jövőben több információt kívánnak nyújtani ezekről a többi formáról, hogy a betegek tájékozottan dönthessenek a fogamzásgátlási lehetőségeikről.