Az adat jól illeszkedik a faj vonulásáról eddig kialakult képbe. A Kárpát-medencében költő állomány két útvonalat használ az afrikai telelőhelyek eléréséhez. A nádiposzáták egy része a Boszporuszon, másik része a Gibraltári-szoroson keresztül hagyja el Európát.
Sumonyban 2022-ig bezárólag 29.788 cserregő nádiposzátát jelöltünk. Ezek közül 29 példány került meg külföldön. Egyetlen madár kivételével az összes megkerülés Európán belül volt. A kivételt Egyiptomban, a Nílus deltájában megkerült példány jelenti. Ez a madár tartja a korrekordot, mert 10 év elteltével került ismét kézre. A távolságrekordot viszont az egyik Izraelben visszafogott nádiposzáta tartja. Ezt a példányt Sumonytól légvonalban 2148 km-re azonosították a gyűrűje alapján.
Territoriális viselkedésű, tipikus nádi énekesmadár. A fészekparazita kakukk egyik gyakori gazdamadara. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Vízhez kötődő apró rovarokat, pókokat fogyaszt. Kedvelt táplálékai a levéltetvek, kabócák, szúnyogok, árvaszúnyogok. A vizes élőhelyek védelmével állománya megőrizhető.
Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában fészkel. A sűrű, homogén, nagy kiterjedésű avas nádállományokat kedveli, melyek belső zónáját népesíti be. Tollazatának egyöntetű barna színe is élőhelyéhez alkalmazkodott. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, legtöbbször diszkrét éneke árulja el jelenlétét. Fészkét a tojó építi, néhány nádszál összekapcsolásával apró gyökérdarabokból, fűszálakból, valamint a nád bugájából. Évente kétszer költ, egy fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken csak a tojó kotlik.
Hazai előfordulás
Magyarországon gyakori fészkelő. Hazai állománya hosszú távú vonuló, telelőterülete Afrika (Száhel). Fészkelőállománya 59 000 – 65 000 pár (2014–2018, statisztikai becslés alapadatok alapján). Fészkelőállományának trendje mérsékelten csökkenő (1999–2021).
(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://mme.hu/)