Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A gömbök a legmaradandóbb, mégis a legkevésbé értett régészeti leletek egyike, gyakran az ütős munkák melléktermékének tekintik. A kutatócsapat azonban vitatja ezt a hagyományos nézetet. Tanulmányuk központi kérdése, hogy vajon ezek a gömbök akartlan melléktermékek, vagy szándékosan kialakított eszközök, melyeket konkrét célokra terveztek.
A kutatócsapat élvonalbeli 3D analízissel - köztük gömbharmonikusok és felületi görbületek - az Ubeidiya régészeti lelőhelyről származó 150 mészkő gömböt vizsgált. A leletek megközelítőleg 1.4 millió évesek. A módszert a Héber Egyetemen fejlesztették Leore Grosman professzor vezetésével.
Ubeidiya a jelenleg ismert legkorábbi Archeuli esemény Afrikán kívül, ezért meghatározó helyszíne a korai emberi technológia evolúciójának vizsgálatához.
Aprólékosan rekonstruálták a szferoid redukciós szekvenciát a heg fazettában és a geometriában megfigyelt tendenciák alapján és figyelemre méltó mintázatot fedeztek fel: a szferoidokat előre megfontolt redukciós stratégiával alakították ki.
A szferoidok nem válnak simábbá a készítésük során, hanem határozottan szferikusabbá válnak. Az ideális gömb felé tartó transzformáció kivételes kőtörő képességet és világos előre megalkotott célt kíván.
Ez a felfedezés vitatja a korai emberek képességeiről és a technológiával való kapcsolatukról való meglévő hiedelmeket. Kissé régebbi gömbök léteznek Afrikában. Ha azok is szándékosan készültek, akkor azok a legrégebbi bizonyítékai annak, hogy emberek szimmetrikus alakokat terveztek és készítettek kőből.
A csapat kutatása új utakat nyit meg távoli őseink kognitív képességeinek és technológiai vívmányainak megértésében. Kérdéseket is felvet, hogy mi volt a célja és jelentősége ezeknek a gömböknek a korai emberek mindennapi életében.
(Forrás: https://phys.org/)
