Kiderült a Hold legnagyobb titka

The supermoon rises over Santiago, on April 7, 2020. - A supermoon occurs when the moon reaches its closest position to the Earth, known as the perigee, making the satellite appear bigger and brighter than usual. (Photo by Martin BERNETTI / AFP)

Mindenki tudja, hogy vízjég van a Holdon, az viszont sokáig nem volt világos, pontosan honnan is származik. Egy új tanulmány szerint a Földről és a Napból érkező részecskék hozzájárulnak a vízjég kialakulásához a Hold felszínén.

A Holdat bombázó elektronok a Föld mágneses csóvájából származnak, amely a Föld űrbéli mozgása miatt jön létre. Bolygónk mágneses csóváját nagy energiájú elektronokból és ionokból álló plazma alkotja, amely a Föld atmoszférájából és a Napból származik, írja a Science Alert tudományos portál.

A kutatók korábban már vizsgálták, hogy a mágneses csóva és a nagyobb földi magnetoszféra milyen szerepet játszhat a holdi vízképződésben. A magnetoszféra akkor jön létre, amikor a Földet védő mágneses mező kölcsönhatásba kerül a napszéllel, és ennek hatására komplex folyamatok mennek végbe.

„Mindez természetes laboratóriumi körülményeket teremt a holdi vízképződés tanulmányozásához. Amikor a Hold a mágneses csóván kívül van, akkor a napszél bombázza a felszínét. A mágneses csóván belül ugyanakkor egyáltalán nincsenek napszélből származó protonok, így a vízképződésnek nullára kellene redukálódnia" – mondta Shuai Li bolygókutató, a Hawaii Egyetem munkatársa.

A tudósok szerint más erők is szerepet játszanak a holdi vízképződésben, és ezek konkrétan az elektronok lehetnek Forrás: AFP/Martin Bernetti

Csakhogy nem az történt, amit a kutatók vártak. Korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a napszélből származó hidrogénionok vizet hoznak létre a Holdon, de úgy tűnik, hogy ez a víz akkor is létrejön, ha a holdfelszín védve van a napszéltől, és a földi mágneses csóván belülre kerül.

A tudósok szerint más erők is szerepet játszanak a vízképződésben, és ezek konkrétan az elektronok lehetnek.

Ennek egyik lehetséges módja, hogy a nagy energiájú elektronok reakcióba lépnek a holdi talajjal, és csapdába esett hidrogént szabadítanak fel, amelyből aztán víz képződhet.

A nagy energiájú elektronok által okozott sugárzás hasonló következményekkel járhat, mint amit a protonoknál megfigyeltünk"

– magyarázta Li.

Természetesen ez csak egy elmélet, és a vízkeletkezési mechanizmus pontosabb feltárásához további kutatómunkára van szükség.

A holdi víz tanulmányozása nem csak az égitest alaposabb megismerése miatt lényeges, de a vízbázis kulcsfontosságú a holdi telepek létesítéséhez is.

A teljes tanulmány a Nature Astronomy csillagászati szakfolyóiratban olvasható.