A kísérletben szereplő egerek az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által biztonságosnak ítélt aszpartámbevitel mindössze 15 százalékának megfelelő mennyiséget kaptak, ennek ellenére komoly állapotromlás következett be náluk. A kutatók szerint azonban a tanulmány megállapításaiból egyelőre nem lehet egyértelműen megmondani, hogy az embereknél ugyanezek lennének a hatások.
Az aszpartám nem először kerül idén a célkeresztbe, egy WHO-kutatás például megállapította, hogy potenciálisan rákkeltő hatású. A viták ellenére azonban a tudományos álláspont mostanáig az volt, hogy az aszpartám és a hozzá hasonló mesterséges édesítőszerek csak nagyobb mennyiségben károsak, kisebb mennyiségben ugyanakkor biztonságosan lehet fogyasztani őket.
A most közölt eredmények látszólag ez utóbbi kijelentést cáfolják, ráadásul a tapasztalt negatív hatások generációkon át öröklődhetnek.
A jövő nemzedékeinek egészségi állapotának vizsgálatakor a kutatók hagyományosan azt nézik, hogy a magzatot milyen hatások érték terhesség alatt, illetve mi kerül szoptatáskor a csecsemő szervezetébe. Az apai hatásokon azonban rendszerint átugranak, többek között ezért is vizsgálták a Floridai Állami Egyetem Orvosi Főiskolájának munkatársai a hím egereket.
A kutatók a hím egereket két csoportra osztották. Az egyik csoport ivóvizébe a biztonságos aszpartámszint 7-15 százalékának megfelelő mennyiségű édesítőszert raktak, míg a kontrollcsoporttal sima vizet itattak.
Ezután kognitív teszteket végeztettek az egerekkel. Az aszpartámot fogyasztó rágcsálóknak szignifikánsan romlott a térbeli tájékozódási képessége és memóriája, nehezebben tanultak új dolgokat, ráadásul ezek a negatív folyamatok már a kis mennyiségű aszpartámot fogyasztó egereknél is megjelentek.
Az aszpartámot fogyasztó hím egereket ezután édesítőszermentes vízzel táplált nőstény egerekkel pároztatták.
Ezen egerek hím és nőstény utódai sokkal rosszabbul teljesítettek a térbeli tájékozódást és memóriát vizsgáló kognitív teszteken, mint a rendes vízzel táplált rágcsálók ivadékai.
Már egy korábbi, 2022-es kutatás megállapította, hogy az aszpartámfogyasztás szorongást okoz az egerekben és legalább két generáción keresztül azok utódaiban.
A mostani vizsgálatban elemzett kognitív funkció elkülönül a szorongásos viselkedéstől, így az aszpartám hatása sokkal szélesebb körű, mint azt a korábbi tanulmány sugallta
– kommentálta az új publikáció eredményeit Pradeep Bhide idegkutató.
Egyelőre továbbra sem sikerült feltárni, hogy az aszpartám milyen módon károsítja az agyat. Valószínűleg az ingerületátvitelben okozhat zavarokat, és a változások leginkább az egyik agyterületet, a tanulásban is szerepet játszó amigdalát érintik.
A tanulmány teljes terjedelmében a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports című tudományos folyóiratban olvasható.