Hiába adta vissza miniszterelnöki megbízatását, mégis kivégezték

Batthyány Lajos kivégzése a pesti Újház udvarán, 1849 október 5-én (Ismeretlen művésztől származó egykorú litográfia)

Százhetvenöt éve, 1848. október 2-án adta végleg vissza miniszterelnöki megbízatását gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány vezetője.

Nem tekintették komoly politikai tényezőnek

Az 1848. március 15-i forradalom egyik fő követelése a felelős magyar kormány felállítása volt. A Batthyány vezette kormányt V. Ferdinánd király április 7-én nevezte ki és négy nappal később lépett hivatalba.

A nyár végére nyilvánvaló lett, hogy a bécsi udvar nem a kompromisszumra törekszik, hanem katonai eszközökhöz akar folyamodni, az udvarhoz hű Jelacic (Petőfi verse nyomán magyarosan Jellasics) horvát bán szeptember 11-én seregével átkelt a Dráván, hogy „rendet tegyen" Magyarországon.

A politikájának kudarcával szembesülő Batthyány aznap bejelentette a képviselőházban a kormány lemondását. Az Országgyűlés Kossuth Lajosra és Szemere Bertalanra bízta a kormányzást, ugyanakkor István főherceg nádor ismét Batthyány Lajos grófot bízta meg kormányalakítással. Az új kabinetben a hadügy kivételével minden minisztérium az ő vezetése alá került, kormányának kinevezését azonban Bécsben egyre halogatták és végül elutasították. Batthyányt az udvar már nem tekintette komoly politikai tényezőnek, és szeptember 23-án István nádor is lemondott.

Batthyány Lajos kormánya Forrás: Wikipedia Commons

Batthyány 1848. szeptember 28-án Martonvásáron tudta meg, hogy a képviselőház előző nap kérése ellenére, távollétében ülést tartott és törvénytelennek minősítette Lamberg Ferenc gróf kinevezését Magyarország katonai parancsokává és ideiglenes nádorává.

Azonnal Pestre indult, de addigra a tömeg a pesti hajóhídon felismerte és felkoncolta a kinevezését ellenjegyeztetni akaró Lamberget, és a királyi biztos irataiból kiderült, hogy a király igényt tartott Majláth György országbíró helytartói kinevezésére is és az Országgyűlés elnapolására decemberig. Mivel Lamberg küldetése őt is nehéz helyzetbe hozta, Batthyány úgy döntött, nem Pestre, hanem Bécsbe megy. Fehérvárott még felkereste Jelacicot s megpróbálta rávenni, ne folytassa előre nyomulását Pest felé, de nem járt sikerrel.

A közügyektől vissza kellett vonulnia

Batthyány szeptember 30-án érkezett Bécsbe, ahol Johann von Wessenberg-Ampringen báró miniszterelnökkel tárgyalt arról, miért nem írhatta alá a két királyi okiratot. Október 2-án beadta lemondását és másnap megkapta felmentését, azzal az értesítéssel, hogy a király Récsey Ádámot nevezte ki kormányfővé, és Jelacicot főparancsnokká Lamberg helyébe.

A kinevezéseket a magyar képviselőház október 7-én törvénytelennek minősítette, majd 8-án az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalmat, amelynek elnökévé Kossuth Lajost választotta, végleg szakítva a bécsi udvarral.

Batthyány-kormány, az országgyűlés megnyitása 1848-ban Forrás: Wikipedia

A miniszterelnöki és képviselői tisztségéről is lemondott Batthyány Vas megyei birtokára utazott és csatlakozott a népfelkelőkhöz. Egy szerencsétlen balesetben lova ledobta, s törött karja miatt a közügyektől vissza kellett vonulnia. December 6-án sárvári kerületében újraválasztották képviselővé, a képviselőház munkájába december 30-án kapcsolódott be. Ekkor már világosan látszott, hogy a fővárost nem lehet megvédeni az új császár, I. Ferenc József által a magyar „lázadás" leverésére küldött Windisch-Grätz csapataitól.

Kossuth a kormány és a képviselőház Debrecenbe költözését javasolta, amit Batthyány nem tudott megakadályozni, de sikerült elérnie, hogy békedelegációt küldjenek az osztrák fővezérhez, melynek ő is tagja lett.

Batthyány Lajos kivégzése a pesti Újház udvarán, 1849 október 5-én (Ismeretlen művésztől származó egykorú litográfia) Forrás: Wikimedia Commons

Windisch-Grätz Bicskén fogadta a küldöttséget, de csak Batthyány nélkül volt hajlandó tárgyalni velük. Deák Ferenc ekkor azt javasolta a grófnak, hogy meneküljön el, ő azonban azt válaszolta, „néhány év börtön" miatt nem futamodik meg. A küldöttség 1849. január 8-án ért vissza Pestre, Batthyányt néhány nappal később az osztrák katonai rendőrség letartóztatta.

Megerősítették a halálos ítéletet

A dicsőséges tavaszi hadjárat alatt Pestről Ljubljanába, majd Pozsonyba, végül Olmützbe (Olomouc) vitték.

Az ottani törvényszék a szabadságharc leverése utáni megtorlások során felsőbb utasításra kötél általi halálra ítélte, de kegyelemre ajánlotta.

Battyhány esetében még a Bécsben hozott szabályt is megsértették, hiszen a felelősségre vonás csak az 1848. október 3., tehát az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozhatott volna, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségéről.

Batthyány Lajos 1848. október 2-án lemondott a hivataláról, és képviselői mandátumáról is (Barabás Miklós egykorú portréja) Forrás:Wikimedia Commons/Barabás Miklós/ Fj Mol

Mivel a kegyelemre ajánlást Ausztriában íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, a grófot Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy megerősítette a halálos ítéletet.

A kivégzésre 1849. október 6-án került sor, helyszínén, az egykori Újépület falánál áll a Batthyány-örökmécses.

(MTVA Sajtóarchívum)