Az SZTE kutatóprofesszora az idén ötvenéves JATE klubban, ahol annak megnyitását követően Szent-Györgyi Albert is találkozott az egyetemistákkal, elmondta: 1973-ban kezdte el szegedi tanulmányait biológus szakon.
Gyökeret eresztett a városban, itt szerzett diplomát, doktori fokozatot, és itt ismerkedett meg férjével,
akivel szerdán ünnepelték 43. házassági évfordulójukat, és Szegeden született a lányuk is – mondta.
Egyetemi éveire visszaemlékezve felidézte, jó tanuló volt, csupán filozófiából kapott hármast. A Nobel-díjas kutató hangsúlyozta, fontosak az egyetemista korban kialakult kapcsolatok. A jelenlévőknek azt javasolta, a diplomaszerzés után is kövessék egykori hallgatótárásaik pályáját. Arra biztatta a diákokat, kérdezzenek tanáraiktól, vagy akár kérdéseikkel keressenek meg kutatókat, ha pedig jókat kérdeznek, lehet, hogy felfigyelnek rájuk.
Első amerikai éveiről elmondta, hogy az 1980-as évek második felében a laborkörülmények sok tekintetben rosszabbak voltak az Egyesült Államokban mint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
A család és karrier egyensúlyáról szólva hangsúlyozta, a kutatópálya nem családbarát. Szavai szerint egy nőnek sokkal könnyebb feladni karrierálmát, amikor sír a gyerek, de azt tanácsolta a lányoknak, ne tegyenek így, kérjenek támogatást családjuktól, férjüktől.
Mint mondta, férje neki nagyon komoly segítséget jelentett a gyereknevelésben és kutatópályája során is.
A stresszkezelés fontosságáról szólva hangsúlyozta, minden negatív dologban meg kell találni azt, ami pozitívvá változtatható. Diákéveiből hozott példát említve elmondta, egykori orosztanára azzal fenyegette, elintézi, hogy ne vegyék fel az egyetemre. Hogy ne így történjen, sokkal keményebben tanult. Hozzátette: ezért is mond köszönetet azoknak, aki akadályozták pályafutása során, hiszen ők tették ellenállóvá, sarkallták arra, hogy még jobb legyen.