A daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága

Az őszi daruvonulás a Hortobágy egyik legnagyobb látányossága

A daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága; október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben - mondta Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában feltöltött videójában az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

Az Afrikába vonuló madarak fontos megállóhelye a Hortobágy

A tárcavezető elmondta, a Gondás-tónál a legutóbbi mérések szerint 54 ezer madár járt ezen a területen, míg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén idén rekordszámú, csaknem 183 ezer madár került a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak távcsöve elé – írták.

Az őszi daruvonulás a Hortobágy egyik legnagyobb látányossága Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Nagy István emlékeztetett, az Észak-Európában nyarat töltő darvak az Afrikába vezető útjuk során

éjszakánként 25-30 ezresével gyűlnek össze a megszokott pihenőhelyeken.

Így tartózkodnak több ezres csapatok a Hortobágyi Nemzeti Park sekély vízállású területein. Hozzátette, a darvak tevékenysége egy könnyen leírható napi ritmust mutat.

Idén rekordszámú madár érkezett a Hortobágyra Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Eszerint az éjszakákat vizes élőhelyeken töltik, majd a napfelkeltét követően kirepülnek a táplálkozó területek irányába, majd napnyugtával visszatérnek az éjszakázóhelyekre. Ezzel a kiismerhető ciklussal végzik a szakemberek a daruszámlálást.

Több mint háromszázezer hektáron javult a természet környezeti állapota

Hazánkban 2010 óta nagy volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások. Ezt mutatja, hogy a tíz nemzeti park 465 fejlesztést tudott megvalósítani mintegy 90 milliárd forint összértékben. Ezzel pedig több mint 300 ezer hektáron javult a természet környezeti állapota - idézték a minisztert.

A daruvonulássorán több tízezernyi madár érkezik hazánk területére Forrás: Fotó: Végvári Zoltán/Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóság

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-2023-ig tartó időszakában a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre, mintegy 100 ezer hektár területen - ismertette Nagy István. Kitért arra, a fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek pedig kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek egyedülálló értékét képzik a Kárpát-medencének.