Az Alzheimer-kóros embereket általában a kognitív tünetek megjelenésekor vagy azt követően diagnosztizálják, ami a jelenlegi terápiás lehetőségek mellett már túl késő lehet
- mondja Yvonne Nolan, az írországi University College Cork (UCC) idegkutatója, aki szerint a bélbaktériumok vizsgálatával már azelőtt észlelni lehetne a kór kialakulását, mielőtt a tényleges tünetek megjelennének. Ez utat nyithatna az új kezelések megjelenése előtt, és személyre szabott terápiák kidolgozását tenné lehetővé.
Az elmúlt években több olyan kutatás is napvilágot látott, amelyek feltételezték, hogy kapcsolat lehet a bélflóra összetétele és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata között, sziklaszilárd bizonyítékot azonban idáig egyetlen kutatócsoport sem tudott felmutatni. Most viszont úgy tűnik, megtört a jég, és kiderült, hogy a bélmikrobiom változásai igenis hozzájárulhatnak a pusztító kór megjelenéséhez.
A kísérlet során 69 Alzheimer-kóros és 64 egészséges embertől vettek vér- és székletmintákat. Ezt követően az Alzheimer-kóros betegek székletmintáiból bélbaktériumokat izoláltak, majd azokat 16 egészséges, fiatal felnőtt patkányba ültették. Ezzel párhuzamosan volt egy másik patkánycsoport is, amelyek viszont az egészséges emberekből származó bélbaktériumokat kapták meg.
Tíz nappal a baktériumtranszplantációt követően a patkányokat kognitív tesztekkel vizsgálták, amelyek keretében a kutatók Alzheimerre utaló tüneteket kerestek.
Jól kimutatható volt, hogy a kóros bélbaktériumokat kapó egerek memóriája károsodott, és Alzheimerre utaló tüneteket kezdtek produkálni.
A beteg patkányoknál az idegsejtképződés látványosan károsodott a hippokampuszban, utóbbi agyterület a tanulásban és a memóriában játszik kulcsszerepet. Emellett a szakértők olyan anyagcsere-változásokra is felfigyeltek, amelyek hozzájárultak a hippokampusz károsodásához.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a Desulfovibrio, illetve a Coprococcus nemzetséghez tartozó baktériumok kapcsolatban vannak az Alzheimer kialakulásával. Előbbiekből több, utóbbiakból kevesebb van a betegek emésztőrendszerében.
A jövőbeni vizsgálatoknak alaposan fel kell mérniük a bélmikrobiótát befolyásoló egyéb szempontokat, például az egészségi állapotot, az életmódbeli tényezőket és a gyógyszeres kezelést.
A részletes kutatás a Brain című szakfolyóiratban olvasható.