Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid-módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején. Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy
a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.
Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben terápiás fehérjék célba juttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet – mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.
De mi is valójában az mRNS, miért rejlenek benne hatalmas lehetőségek, és miért nem tudták a két díjazott tudós kutatómunkája és kitartása nélkül alkalmazni az életmentő molekulát? Erről bővebben itt olvashatnak.
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt. A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.
Karikó Katalin és Drew Weissman az elmúlt években számos díjat kapott, két éve kapták meg a Nobel előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.
Testvérével, Karikó Zsuzsannával osztotta meg először a jó hírt Karikó Katalin, akinek 2023-ban odaítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat.
A magyar biokémikus a Szegedi Tudományegyetemen végezte felsőfokú, majd doktori tanulmányait, az intézmény is gratulált a szakértőnek a díjhoz.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat. Nagy öröm és nagyon nagy megtiszteltetést jelent a díj
– mondta Karikó Katalin, akit sikerült az M1-nek elérnie egyesült államokbeli otthonában. A Nobel-díjas magyar biokémikus elmondta, hajnali négy óra előtt értesítették telefonon, és először nem akarta elhinni. Beszélt arról is, hogy a díj sok feladattal és felelősséggel jár, de próbál mindennek megfelelni.
A tudományt kell népszerűsíteni, és a fiataloknak fölhívni a figyelmét a szépségére, hogy milyen nagyszerű dolog kutatni, és hogy mennyi örömet jelent ez, és fölkészíteni őket, hogy nem mindig azonnal jön az eredmény, hanem meg kell érte dolgozni. De annál édesebb lesz az eredmény, amikor látjuk. Valójában a siker akkor van, amikor nézzük az eredményeket, és akkor megértjük a folyamatokat
– mondta Karikó Katalin.
A Nobel-díj hivatalos YouTube-csatornája tette közzé a Karikó Katalinnal folytatott hívást. Ebből kiderült, hogy aludt, amikor megérkezett a hír, hogy ő nyerte el a Nobel-Díjat, a férje vette fel a telefont philadelphiai otthonukban.
A biokémikus újságíróknak és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetőinek a bejelentést követően azt mondta, a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni. Az SZTE kutatóprofesszora azt tanácsolta a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. A stressz kutatójaként ismerté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.
Karikó Katalin kérdésre válaszolva visszaemlékezett arra, hogy
édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer a nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.
Ő ezért a Nobel-díjért nagyon megdolgozott. Ez nem pusztán a valamilyen divatból való támogatottság, hanem az elvégzett munkából fakadó eredmény, hallatlanul szorgalmas, jóeszű valaki, aki az energiáját ebbe az irányba következetesen tudta rendezni. Úgyhogy nagyon-nagyon megérdemelte ezt a dolgot
– mondta a Mandinernek Tóth Albert Karikó Katalin biológiatanára.
Sokkal inkább a csörtetők tudnak érvényesülni a világban, akik, azt kell mondanom, hogy semmi igazi értéket nem produkálnak, akiknek pénzük és megfelelő háttértámogatásuk, teljesen másként gondolják.
Karikó Katinak az eredménye nemcsak a tudomány számára eredmény, hanem az emberi mentalitásnál is egyfajta fokmérő, hogy igen, tisztességes munkával is lehet elérni eredményt
– tette hozzá a tanár.
Az orvosi Nobel-díj idei kitüntetettjei, Karikó Katalin és Drew Weissman a Pennsylvaniai Egyetemen hétfőn délelőtt válaszoltak újságírók kérdéseire azzal kapcsolatban, hogyan jutottak el odáig, hogy megkapják a legnagyobb tudományos elismerést, és szerintük mi a vonzó a tudományos pályában. Karikó Katalin a sajtótájékoztató elején elmondta, hatalmas élmény volt számára, amikor 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre érkezett, ahol olyan tudósok előadásait hallgathatta, amilyenekét korábban soha.
1997-ben itt találkozott Drew Weismannal, „egy kávéautomatánál", mondta nevetve. Ezután kezdtek el együtt dolgozni a vakcinák fejlesztésén. Az évek során sok nehézségbe ütköztek, körülöttük sokan feladták a küzdelmet, mivel nagyon kevés támogatást kaptak. De ők ketten végig kitartottak egymás mellett, hosszú éveken át, aminek aztán meg is lett az eredménye.
Arra a kérdésre, hogy számítottak-e a díjra, amikor a BioNTech-nek bemutatták az eredményeiket, határozott nemmel válaszolt.
Nem díjakért dolgozunk. Akkor az volt a fontos, hogy felmutassunk egy produktumot, ami működik
– mondta Karikó.
Karikó Katalin egyike azon kevés nőnek, akik tudományos Nobel-díjban részesültek. Ezért meg is kapta a kérdést, hogy mit tanácsolna más nőknek, akik érdeklődnek a tudományos pálya iránt, és szeretnének sikeresek lenni a szakterületükön.
A Nobel-díjas kutató viccelődve azzal kezdte:
meg kell találni a megfelelő férjet, aki támogatja a feleségét abban, hogy megvalósítsa az álmát.
Hozzátette: az is fontos, hogy a mentális egészségünk mellett a fizikai egészségünkre is odafigyeljünk. Végül pedig azt szokta mondani a diákjainak: „olyan pályát válassz, amit élvezel". A két friss Nobel-díjas egyetértett abban, hogy manapság nem annyira vonzó a tudományos pálya, mivel sok fiatal azonnali sikerekre, elismerésre vágyik, amit ez a szakma nem ad meg.
De mi élvezzük. És bár nem jön könnyen az eredmény, mi szeretjük ezt csinálni
– mondta Karikó.
Karikó Katalinnak Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált közösségi oldalán. „Magyar nő a világ tetején" – írta.
Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat kap. Óriási büszkeség, hogy nemzetünk egy olyan Nobel-díjassal gazdagodott, akinek kutatásai milliók életét menthették meg. Köszönjük, Katalin!
– írta közösségi oldalán Novák Katalin államfő.
Karikó Katalin megtestesíti mindazt, ami a jó tudóst adja: megszállottság, kitartás, eltökéltség, fáradhatatlanság és hivatástudat jellemzi – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter. „Nagy öröm, hogy Karikó Katalin munkáját elismerték. A professzor asszonynak határozott célja van, amely mellett kitart, és meggyőződéssel viszi tovább akkor is, amikor esetleg nehézségek lépnek fel és nem kap finanszírozást" – mondta a kulturális és innovációs miniszter. Csák János kiemelte:
a mai világban is vannak még országok vagy körök, amelyek különválasztják az alapkutatást és az alkalmazott kutatást. Hozzátette: az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztése is alapkutatásnak indult.
"A kétfajta kutatás szétválasztása idejétmúlt. Ma már az alapkutatások során is végig kell gondolni, vajon milyen valóságos emberi igényeket, szükségleteket elégíthet ki, mit segíthet elő – ebben az esetben a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését" – fejtette ki a miniszter.
Karikó Katalint korábban is esélyesnek tartották az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjra. 2021-ben orvosi kategóriában a Nobel-díjakat David Julius és Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért, a kémiai Nobel-díjat megosztva Benjamin List és David MacMillian pedig az aszimmetrikus organikus katalízis felfedezéséért.
2022-ben az orvosi-élettani kategóriában Svante Paabo svéd genetikus lett a díjazott, aki az evolúciós génkutatásban alkotott maradandót, a kémiai Nobel-díjat megosztva ítélték oda három tudósnak, Carolyn Bertozzinak, Morten Meldalnak és K. Barry Sharplessnek, az úgynevezett klikk kémia és a bioortogonális kémia terén végzett tevékenységükért.
Ők voltak Karikó Katalin elődei: magyarok, akik megnyerték a Nobel-díjat
Először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést katódsugaras vizsgálatokra alapozott eredményéért.Bárány Róbert (1915, orvosi) az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos eredményeit ismerték el.
Zsigmondy Richárd (1925, kémiai) a kolloid oldatok és az ultramikroszkóp feltalálásáért érdemelte ki a díjat.
A C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi) esetében a biológiai égésfolyamatok magyarázatát díjazták.
Hevesy György (1943, kémiai) az izotópok indikátorként való alkalmazásáért lett elismerve.
Békésy György (1961, orvosi) a belső fül szerepét tárta fel.
Wigner Jenő (1963, fizikai) az elemi részecskék elméletét fejlesztette tovább.
Gábor Dénes (1971, fizikai) a hologramot fedezte fel,
Oláh György (1994, kémiai) a karbokationok terén ért el világra szóló eredményt.
Harsányi János (1994, közgazdasági) a játékelmélet egyik kiemelkedő alakja volt.
Kertész Imre (2002, irodalmi) az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
A legutóbbi magyar származású kitüntetett a 2004-es kémiai Nobel-díjas Herskó Ferenc 1937-ben Karcagon született. A család Budapestről vándorolt ki 1950-ben Izraelbe. Ő jött rá arra, hogy a fehérjék lebomlásához egy kis fehérje (polipeptid) szükséges.
