A kutatók a vizsgálat során az interleukin-1-béta (IL-1β) fehérje csökkenését észlelték, amely segít szabályozni a szervezet gyulladásos válaszát – ez egy olyan reakció, amely
természetes védelmet nyújthat, de károsodáshoz is vezethet, ha nem szabályozzák megfelelően.
A Frontiers in Immunology folyóiratban publikált tanulmányt jegyző csoport szerint a kutatásuk rámutat arra, hogy bizonyos illatokat/szagokat az Alzheimer-kór terápiájaként lehet alkalmazni. Ha ki tudják deríteni, hogy mely szagok milyen agyi és immunrendszeri reakciókat váltanak ki, akkor ezeket az egészség javítására használhatják fel.
A szaglásnak az immunrendszerben és a központi idegrendszerben betöltött szerepére összpontosítottunk, és állatmodellekben megerősítettük, hogy a mentol immunstimuláló szag
– mondta Juan José Lasarte a spanyolországi Alkalmazott Orvosi Kutatási Központ immunológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az anyag hat hónapon át tartó rövid ideig tartó expozíciója megakadályozta az Alzheimer-kóros egerek kognitív hanyatlását, és ami a legérdekesebb, az egészséges fiatal egerek kognitív képességeit is javította.
Miután korábban már megfigyelték, hogy a mentol belélegzése fokozza az egerek immunválaszát, a kutatócsoport most azt is kimutatta, hogy az illat az állatok kognitív képességeit is javítja, amint azt a laboratóriumban végzett gyakorlati tesztek sorozatában megfigyelték.
Az Alzheimer-kóros egereknél a mentol hat hónapig tartó adagolása elegendő volt ahhoz, hogy megállítsa az egerek kognitív képességeinek és memóriaképességének romlását. Ráadásul úgy tűnik, hogy
a mentol a biztonságos szintre szorította vissza az IL-1β fehérjét az agyban.
Amikor a kutatók mesterségesen csökkentették a T szabályozó (Treg) sejtek számát – amelyekről ismert, hogy segítik az immunrendszert kordában tartani –, ugyanezeket a hatásokat figyelték meg, ami egy lehetséges utat nyit meg a jövőbeli kezelések előtt.
Mind a mentol-expozíció, mind a Treg-sejtek blokkolása csökkentette az IL-1β, egy olyan fehérjét, amely az ezekben a modellekben megfigyelt kognitív hanyatlás mögött állhat
– mutatott rá Ana Garcia-Osta, a CIMA neurológus kutatója. – Ráadásul a fehérje specifikus blokkolása egy olyan gyógyszerrel, amelyet egyes autoimmun betegségek kezelésében használnak, szintén javította az egészséges és az Alzheimer-kóros egerek kognitív képességeit.
A tudósok már számos kapcsolatot állapítottak meg a szagok és az immun- és idegrendszerünk között. Nehéz ezeket teljesen megérteni, de az ismert, hogy a szaglórendszerünk erősen befolyásolhatja az agyat.
Bizonyos szagok bizonyos reakciókat válthatnak ki az agyban, amelyek olyan kémiai reakciókhoz vezetnek, amelyek hatással vannak a memóriára, az érzelmekre és még sok másra.
A központi idegrendszerrel kapcsolatos betegségek, mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a skizofrénia, gyakran a szaglás elvesztésével járnak. Ez az új kutatás ígéretes adatokkal szolgál, de további vizsgálatokra van szükség. A tanulmány viszont fontos lépést jelent az immunrendszer, a központi idegrendszer és a szaglás közötti kapcsolat megértése felé.