Az egyetem rektori hivatalának otthont adó Bocskai-házban nyílt kiállítás apropóját az adja, hogy az UNESCO a Magyar Nemzeti Bizottság javaslatára az idei évet Bolyai-emlékévvé nyilvánította - mondta el a megnyitón Kása Zoltán informatikus, egyetemi tanár.
Az emlékévet Bolyai János híres "temesvári levelének" 200. évfordulójára hirdették meg. A levélben a matematikus egy új geometriai rendszer, a nemeuklideszi geometria kidolgozásáról írt apjának, Bolyai Farkasnak. Bolyai János felfedezésével hozzájárult a tér felfogásának megváltozásához, megnyitotta a kaput a 20. század fizikai elméletei számára, és ezáltal jelentős mértékben hozzájárult a modern matematika 19-20. századi fejlődéséhez.
A Kása Zoltán által összeállított, "Semmiből egy új, más világot teremtettem" című tárlat korabeli dokumentumok másolatai, a két Bolyai munkásságáról megjelent több tucat kiadvány révén mutatja be a két tudós kolozsvári és marosvásárhelyi életét, tudományos tevékenységét.
Az egyetemi tanár a megnyitón elmondta: Bolyai Jánosnak kétezer éves feladatot sikerült megoldani, de mellette katona és tehetséges hegedűs is volt. Zsenialitását bizonyítja, hogy amikor jelentkezett egyetemre, egyből harmadévre vették fel - idézte fel. Mikor apjának megírta kutatási témáját, a területet sokat kutató Bolyai Farkas arra intette, hogy "azon az úton ne menj", és fia valóban más utat választott - mutatott rá Kása Zoltán.
Emlékeztetett arra, hogy a párhuzamossági axiómát ugyanabban az időben Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij orosz matematikus is kutatta, mindkettőjüket a nemeuklideszi geometria megteremtőjeként ismerik el. "Ma már Bolyai-Lebocsevszkij-geometriaként említik a legtöbb helyen" - mondta Kása.
A kiállításon látható dokumentumok között a Bolyai János halálhírét és a nekrológot közlő Kolozsvári Közlöny korabeli lapszámainak másolata is látható, ahogy a tudós haláláról beszámoló szolgáló levele is. A Bolyai János haláláról német, magyar és román nyelven íródott hivatali bejegyzés másolata, valamint Bolyai Farkas házassági levelének másolata is megtekinthető a tárlaton, amelyen a többi között japán nyelvű kiadvány is található.
Kása Zoltán összegzésként elmondta: sokan úgy tartják, keveset tudunk Bolyai Jánosról, de ez szerencsére nem így van, a digitális könyvtárakban számos, a korabeli erdélyi sajtóban megjelent hír, írás olvasható róla.
A kolozsvári Bocskai-ház A2-es termében megnyílt tárlat november 14. és 17. között látogatható.