Több, mint 3.000 évvel ezelőtt a bronzkor idején az emberek Eurázsia szerte masszív kereskedelmi hálózatokat hoztak létre, ami összekötötte a kontinenst. De a Kárpát-medencét, egy nyílt, nagy terület, ami ma Románia részeit, Magyarországot és Szerbiát foglalja magába, viszonylag hátországnak tekintették. Ez még az után is így volt, hogy a régészek 20 évvel ezelőtt feltártak egy maroknyi bronzkori elkerített területet, volt amelyiket falak és árkok védték sok kilométer hosszan.
Senki sem volt biztos, hogy a struktúrák hogy kötődtek a kulturális fejlődésekhez másutt Európában, bár az elszórt bronz artefaktumok azt mutatják, hogy a körülzárt területek nem voltak teljesen izoláltak.
2015-ben a régészek műholdas képeken megnézték, vajon találnak-e több struktúrát, amit a földalapú vizsgálatok elmulasztottak. Múlt héten a PLOS ONE magazinban arról számoltak be, hogy a mai Szerbia területén több, mint 100 ilyen elkerített területet találtak. Szorosan egymás mellé helyezve egy övet formálnak, ami 150 kilométer hosszan nyúlik a Tisza-folyó mentén. A Tisza jelentős észak-dél útvonal, ami a Kárpát-medencét elválasztja.
A leletek azt mutatják, hogy a struktúrák egy óriási település hálózatnak voltak a részei, amik egy virágzó, kontinens kiterjedésű bronz kereskedelemben vettek részt, ami körülbelül 3.600 évvel ezelőtt virágzott.
Első ízben látják a kutatók a jelenség kiterjedését. A szerkezetek, melyek közül sokat most azonosítottak először, el voltak rejtve a szem elől. Sokuk a földről láthatatlan volt, mivel majdnem laposra szántotta a több évtizedes intenzív mezőgazdaság, vagy lerombolták a történelem előtti időkben. Miután a Google Earth fotókon azonosították az elzárt területeket, a kutató csapat a terület fölé repült egy kis repülőgéppel, majd gyalog megvizsgálták a lelőhelyeket annyit, amennyit lehetséges volt. Egy csomó időt vánszorogtak a lápföldön.
Találtak kerámia töredékeket, köveket gabona őrléshez, és a felszínen elszórt állati csontokat - ókori tárgyi leletek, amiket a több évtizedes intenzív szántás felköpült. A kutatófúrások még több ilyen tárgyi leletet tártak fel.
Összehasonlítva a kerámiát a régióban ismert lelőhelyekkel a kutatók az elkerített területeket Kr.e. 1550 és Kr.e. 1200 közé datálják. Az állati csontok szénizotópos kormeghatározása ezt megerősíti.
A szerzők szerint a falak és az árkok kis településeket védtek, és a tárgyi leletek és háztartási hulladék koncentrációi azt mutatják, hogy minden egyes elzárt terület egy maroknyi kiterjedt család otthona volt. Azt nem tudni, hogy néztek ki a lakóhelyek, vagy hogy egész évben lakták-e? Nem tudni, miért volt szükség defenzív földsáncra? Néhány elzárt terület közelében lévő temetőben talált agyag szekerek és bronz fegyverzet azt sugallja, hogy a lakosság járatos volt a hadviselésben. De a legtöbb újonnan felfedezett elzárt terület csak 5-10 kilométerre van egymástól, mindegyik látja legközelebbi szomszédját. Az összesnek hasonló a fazekas stílusa és építészete. Nem valószínű, hogy az itt élő emberek ellenségek, vagy vetélytársak voltak. A tény, hogy megosztották a vidéket azt jelenti, hogy együttműködtek.
A települések egy szélesebb világhoz is kapcsolódtak a bronz és más anyagok kereskedelme által: részei voltak egy virágzó kontinentális kereskedelemnek és új vasipari technikák sarkallta kapcsolatnak. Kr.e. 1600 utáni 3 évszázad szintén jegyzi ilyen civilizációk virágkorát: mint a mükénéi Görögországban, a hettiták és a babilóniaiak a Közel-Keleten, és az Egyiptomi Új Királyság.
A világ megváltozott Kr.e. 1600 körül. Nagy elmozdulás történt a viselkedésben akkoriban.
Az új helyszínek a nemrégiben Magyarországon és Romániában felfedezett többihez adva alkotják .az alsó Pannóniai hálózatot. Nem úgy, mint az Egyiptomban, a Közel-Keleten, és Görögországban favorizált sűrűn zsúfolt, fallal körülvett városok, a Kárpát-medence népei sok mozgásteret hagytak maguknak: egy körülzárt terület, amit az elmúlt 20 évben tártak fel Romániában, több mint 33 kilométer sáncot ás árkot tartalmazott, mely több mint 17 km2 területet zárt be. Ezek az emberek tudatában voltak a városi civilizációknak a Mediterráneumban, de nem utánozták azt az életstílust.Ez azonban nem jelenti, hogy a kárpát-medencei társadalom kevésbé bonyolult volt. Ezek a helyszínek nagyok horizontális értelemben. Az összekapcsolódásukat használva kellene megítélni milyen komplexek voltak.
Más szakértők szerint egy csomó kérdés maradt. Például, eddig kevés a bizonyíték a házakra, vagy állandó struktúrákra a körülzárt területeken belül, bár a kutatók remélik, hogy találhatnak ezekre bizonyítékot. Lehetséges, hogy az elkerített részek szezonális gyülekezőhelyek voltak, szertartás központok, vagy szarvasmarha karámok, vagy teljesen más.
Kr.e. 1200-ra valami elromlott. A körülzárt területeket elhagyták. A kutató fúrások azt mutatták, hogy néhány helyszínről nem csak kiköltöztek, hanem szándékosan lebontották - árkaik töltve, falaik ledöntve. Az ok rejtély, de körülbelül ugyanabban az időben hasonló társadalmi összeomlás történt Egyiptomtól Németország északi részéig
A körülzárt területek puszta mérete azt jelenti, hogy még évekig rejtély maradhat. De segítenek kitölteni a hiányos foltokat a bronzkori Európa térképén.
(Forrás: American Association for the Advancement of Science. https://www.science.org/)