Az űr mélyéről kilőtt lézernyaláb találta el a Földet

Új rekordot állított fel a NASA, amely 16 millió kilométeres távolságról küldött üzenetet a Földre egy lézernyaláb segítségével. Ez a táv a Föld és a Hold közötti távolság negyvenszerese. A lézersugár által közvetített üzenetet egy kaliforniai teleszkóp, a Palomar csillagvizsgálóban lévő Hale-távcső fogadta.

Mélyűri Optikai Kommunikáció (Deep Space Optical Communications, DSOC)

A Mélyűri Optikai Kommunikáció (angol rövidítése DSOC) tulajdonképpen egy kísérlet, amely a nemrég indított Psyche-küldetés része. A misszió célja a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv feltérképezése.

A kísérlet célja, hogy az űreszközök által ma használt legkorszerűbb rádiófrekvenciás rendszereknél 10-100-szor gyorsabb adatátviteli sebességet tegyen lehetővé. Mind a rádiós, mind a közeli infravörös lézeres kommunikáció elektromágneses hullámokat használ az adatátvitelhez. A közeli infravörös fény azonban sokkal szűkebb hullámokba csomagolja az adatokat, így a földi állomások több adatot tudnak fogadni egyszerre.

Az eredmény hatalmas segítséget nyújthat azoknak a leendő emberes vagy robotos űrmisszióknak, amelyek távolabbi égitesteket céloznak meg, és nagyobb teljesítményű tudományos műszerek fejlesztését teheti lehetővé.

A két éven át zajló kísérlet során az aszteroidaöv felé tartó Psyche-űrszonda jelentős mennyiségű adatot küld a Földre. A DSOC és a Psyche-küldetés koordinálását a NASA dél-kaliforniai Sugárhajtású Laboratóriuma végzi.

A 16 millió kilométeres távolságról küldött üzenetet lézernyaláb közvetítette a Földre Forrás: MIT

Hatalmas siker az első mélyűri lézeres kommunikáció

November 14-én érkezett meg az első adatcsomag, amelyet a Psyche fedélzeti lézeres adó-vevője - a legmodernebb műszer, amely képes közeli infravörös jeleket küldeni és fogadni – továbbított a Földre.

A kutatók szerint ez az eredmény nagyban előrelendítheti a marsi űrutazás lebonyolítását, és zökkenőmentes kommunikációt biztosíthat a leendő marsi telepesek és a földi irányítók között.

Az optikai kommunikáció már korábban ki lett próbálva a Holdon és a Föld körüli pályán, azonban a mélyűrben idáig nem tesztelték a technikát.

A dolog rendkívüli precizitást igényel:

olyan, mintha egy lézermutatóval akarnánk egy 1,6 kilométeres távolságra mozgó apró pénzérmére rávilágítani.

Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy a lézerfény utazása közben mind a bolygó, mind az űreszköz pozíciója változik, emiatt az adó- és vevőegységeket folyamatosan hangolni kell, hogy az adatátvitel pontos legyen.