A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) magazinban publikált kutatás leírja hogy a Föld mágneses mezejének változásai hogy hagyott nyomot az ókor agyag téglákban lévő vas-oxid szemeken, és hogy a kutatók hogy tudták rekonstruálni ezeket a változásokat a téglákra vésett királyok neveiből.
A kutatók gyakran olyan módszerekkel tudják a kormeghatározást elvégezni az ókori Mezopotámiáról, mint a szénizotópos kormeghatározás. De vannak olyan gyakori kulturális maradványok, mint például a téglák és a kerámiák, amik általában nem könnyen datálhatók, mert nem tartamaznak szerves anyagot. Az archeomagnetizmus vizsgálattal azonban ez elvégezhető.
A Föld mégneses mezeje gyengül és erősödik az idők folyamán, ezek a változások különböző nyomot hagynak a forró ásványokon, amik érzékenyek a mágneses mezőre. A kutatók analizálták a látens mágneses mező jeleit 32 agyag téglába beágyazott vas-oxid ásványszemeken mely téglák a mai Irakkal átfedésben lévő, 32 mezopotámiai régészeti lelőhelyről származnak. A bolygó mágneses mezejének ereje lenyomatott hagyott az ásványokon, amikor először égették a téglagyárosok évezredekkel ezelőtt. Amikor a téglákat készítették, belevésték az uralkodó király nevét, amit a régészek egy sor valószínű időtartamra datáltak. A bevésett nevek és a vas-oxid szemek mért mágneses ereje együtt történelmi térképet nyújt a Föld mágneses mezejének erősségében történt változásokról.
A kutatók megerődítették a "Levantei vaskor geomágneses anomáliájának" létezését, egy olyan periódus, amikor a Föld mágneses mezeje szokatlanul erős volt a mai Irak körül körülbelül 1050-tól Kr.e. 550-ig, melynek oka ismeretlen.
Az anomália bizonyítékát érzékelték Kínában, Bulgáriában és az Azori-szigeteken, de a Közel-Kelet déli részéből származó adatok ritkák voltak. Összehasonlítva az ókori leleteket azzal, amit mágneses mező ókori kondíciójáról tudnak, képesek megbecsülni bármely olyan lelet dátumát, amiket felmelegítetek az ókorban. A csapat óvatosan letört kis részeket a téglák törött felszíneiről, és mágnességmérővel pontosan megmérték a töredékeket, hogy megmérjék a vas-oxid szemeket.A Föld mágneses mezejének az idők folyamán történt változásait kidolgozva, ez az adat új eszközt nyújt a régészeknek, hogy datáljanak bizonyos ókor leleteket. Az égetett tárgyakban beágyazott vas-oxid szemek mágneses ereje mérhető és összeegyeztethető a földtörténeti mágneses mező ismert erejével. A királyok regnálása évektől évtizedekig tart, ami jobb felbontást ad, mint a szénizotópos kormeghatározás, ami egy lelet dátumát csak néhány száz éven belülre határozza meg. A arceheomágneses kormeghatározással a régészek pontosabban meg tudják határozni bizonyos ókori királyok regnálását, amelyek kissé kétértelműek. Akiknek bár uralkodásuk hossza és sorrendje jól ismert, de hogy hogy pontosan mikor kerültek trónra, abban a régészek véleménye nem egyezik, mivel a történelmi dokumentumok hiányosak.
A csapat azt is felfedezte, hogy a minták közül 5 esetben, II. Nebuchadnezzar uralkodásána idejéből (604-Kr.e. 562) származó 5 minta esetén, a Föld mágneses ereje viszonylag rövid idő alatt drámaian megváltozott, ami bizonyítja azt a hipotézist, hogy az intenzitás gyors változása lehetséges.
A geomágneses mező az egyik legrejtélyesebb jelenség a földtudományban. A gazdag mezopotámiai kultúra jól datált régészeti leletei, különösen a téglák, amikben konkrét királyok nevei vannak vésve, példa nélküli lehetőség, hogy tanulmányozzák a mágneses mező változásait nagy idő felbontásban, és nyomon kövessék a változásokat, amik évtizedeken, vagy annál rövidebb időn belül történtek.
(Forrás: EurekAlert!: https://www.eurekalert.org/)