Délkelet-Ázsiában találták meg a világ legkisebb agyaras békáját

Az új faj, a Limnonectes phyllofolia: az agyaras békák ázsiai csoportjába tartozik, a hímeknek két agyarszerű nyúlványa van, amit harcra használnak

A békák fogai nem különösebben figyelemre méltóak, valójában a legtöbb ember nem is tudja, hogy ezeknek a kétéltűeknek van ilyenük. Ezek a fogak általában kicsik és élesek, a felső állkapcsot borítják. Délkelet-Ázsiában azonban a békák egy egyedülálló csoportja érdekes alkalmazkodást mutat: két kiemelkedő, agyarhoz hasonló csontos nyúlvánnyal rendelkeznek, amelyek döntő szerepet játszanak a területi vitákban, a párzási rituálékban és a vadászati stratégiákban.

Nagyon aprócska békáról van szó

A közelmúltban a tudósok egy új fajt fedeztek fel ebben a lenyűgöző csoportban, amely az eddig azonosított, legapróbb agyarú béka.

Sok béka ebben a nemzetségben óriási, akár két kilós is lehet, ám ez az új faj körülbelül egy kisebb érme súlyát éri el

– mondta Jeff Frederick, a chicagói Field Museum posztdoktori kutatója és a tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak, aki szerint az új faj a többi agyaras békához képest is aprócska azon a szigeten, ahol megtalálták.

Az új faj, a Limnonectes phyllofolia: az agyaras békák ázsiai csoportjába tartozik, a hímeknek két agyarszerű nyúlványa van, amit harcra használnak Forrás: Sean Reilly

Frederick a bogori Állattani Múzeummal és a berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportjával együttműködve találta meg a békákat a Sulawesi szigeten, amely egy zord, hegyvidéki sziget Indonéziában. Egy óriási szigetről van szó, ahol hegyek, vulkánok, síkvidéki esőerdők és felhőerdők hatalmas hálózata található.

Frederick és csapata túrázás közben fedezték fel a békapetékkel teli fészkeket a facsemeték levelein és a mohával borított sziklákon.

Emlékeztettek, hogy a békák olyan petéket raknak, amelyeket nem kemény héj, hanem kocsonya burkol be. A legtöbb kétéltű a kiszáradástól való védelem érdekében ezeket a vízbe rakja, ám ebben az esetben a kutatók az erdő talaja fölé emelve találták meg őket. Nem sokkal később pedig kiszúrták a kis békákat.

Normális esetben, amikor békákat keresünk, akkor a patakpartok szélét pásztázzuk, vagy a patakokban gázolunk, hogy közvetlenül a vízben észrevegyük őket

– magyarázta Frederick. – Miután azonban többször is megfigyeltük a fészkeket, megláttuk a kis békákat, ahogy a leveleken üldögélnek.

A szokásosnál kisebb agyarakkal

A PLoS ONE folyóiratban publikált tanulmány szerint a petékkel való szorosabb érintkezés lehetővé teszi a békák számára, hogy olyan vegyületekkel vonják be azokat, amelyek nedvesen tartják őket és mentesek a bakteriális, illetve gombás szennyeződésektől. A szülők közelebbi vizsgálata során az is kiderült, hogy

azok az agyaras békacsalád kis tagjai, és hogy a tojásokról gondoskodó kétéltűek mind hímek voltak.

Az újonnan felfedezett Limnonectes phyllofolia béka Forrás: PLoS ONE

Frederick és csapata úgy véli, hogy a szokatlan szaporodási viselkedés összefüggésben lehet a szokásosnál kisebb nyúlványokkal. A békák néhány rokonának ugyanis nagyobb agyara van, ami segít nekik távol tartani a versenytársakat a vízben lévő peterakó helyekért. Mivel ezek a kétéltűek

kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel a talaj fölé rakhatják a petéiket, talán már nincs szükségük ilyen nagy nyúlványokra.

A szakemberek az új fajt Limnonectes phyllofolia névvel illették, ahol a phyllofolia jelentése „levélfészkelő". A felfedezés rámutat a Sulawesi szigetéhez hasonló trópusi élőhelyek megőrzésének fontosságára, amely szerintük ugyanolyan biodiverzitással rendelkezik, mint például az Amazonas. Frederick úgy véli, hogy a legtöbb állat, amely olyan helyeken él, mint Sulawesi, meglehetősen egyedülállónak számít, így az élőhelyek pusztulása egyre égetőbb természetvédelmi problémát jelent.