A 2023-as év legjobb dinoszaurusz-felfedezései

A Mamenchisaurus sinocanadorum néven ismert szauropoda leképezése , amelynek 15 méter hosszú nyaka volt

A dinoszauruszok a Földön valaha élt leglenyűgözőbb és legrejtélyesebb lények közé tartoznak. Bár sokat tanultunk már egyedülálló és ősi világukról, még mindig rengeteg a rejtély velük kapcsolatban. Minden egyes új felfedezéssel többet tudunk meg viselkedésükről, élettanukról és az általuk uralt ökoszisztémákról. Most összegyűjtöttük a dinoszaurusz-paleontológia legújabb, úttörő kutatásait, amelyek a leghosszabb nyakú dinoszaurusztól kezdve a dinoszauruszok méreteinek összetettségén át egészen táplálkozási és szaporodási jellemzőkre derítenek fényt.

A leghosszabb nyakú dinoszaurusz

Egy közelmúltban végzett tanulmány (amelyet Andrew J. Moore, a Stony Brook Egyetem munkatársa vezetett) feltárta, hogy a Mamenchisaurus sinocanadorum, egy

késő jura kori kínai szauropoda tizenöt méteres nyakkal élt, ami minden eddig ismert szauropoda dinoszauruszt felülmúl.

A hatalmas méreteikről ismert a sauropodák – avagy szauropodák – a hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik alrendága vagy kládja volt, amelybe nagy testű növényevők tartoztak. Olyan alkalmazkodási képességekkel rendelkeztek, mint az üreges csontok és az egyedi táplálkozási mechanizmusok.

A Mamenchisaurus sinocanadorum néven ismert szauropoda leképezése , amelynek 15 méter hosszú nyaka volt Forrás: Julia d'Oliveira

Egyes fajaik az általuk elért hatalmas méreteikről nevezetesek; ebben a csoportban találhatók a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok.

A Mamenchisaurus rekord hosszúságú nyakával jól példázza a szauropodák evolúciós fejlődési pályáját a táplálékfelvétel hatékonyságának maximalizálása és a testhő kezelése felé a megnövelt felület révén.

A mamenchisauridák nyakának biomechanikai vizsgálatai arra utalnak, hogy a nyak csak viszonylag kis, húsz-harminc fokos szögben emelkedett a vízszintes fölé

– mondta Paul Upchurch társszerző, a University College London paleobiológus professzora a ZME Science online tudományos portálnak. – A nyak extrém hosszúsága azonban még ilyen viszonylag kis szögben is azt jelentené, hogy az állat feje a talajszint felett mintegy hét és fél, tízméteres magasságot érhetett el, ami megkönnyítette, hogy az állat a fák lombjaival táplálkozzon.

A korai dinoszauruszok bőrszerű tojásokat raknak

Ez a következtetés egy új szauropodomorf dinoszauruszfaj felfedezésén és elemzésén alapul, amely a korai jura időszakból származik, Kína területéről. A tudósok megfigyelték, hogy

a tojáshéj vastagabb volt, mint a tipikus lágy héjú tojásoké, de vékonyabb, mint a kemény héjú társaiké.

Ez az új, 2023-as felfedezés megkérdőjelezi a dinoszauruszok tojásának evolúciójával kapcsolatos korábbi elképzeléseket, és összetettebb evolúciós útról árulkodik a tojások jellemzőivel kapcsolatban a különböző hüllőcsoportok között.

Megkövesedett embriókat tartalmazó tojásfészkek rekonstrukciója Forrás: NICE Vistudio

A kínai Guizhouban felfedezett dinoszaurusz, a Qianlong shouhu a szauropodomorfok, a korai hosszú nyakú növényevők közé tartozik.

A lelőhelyen felnőtt csontvázak és fészkek is előkerültek, ami a születéskor kezdődő fejlődési változásokra utal. A tojáshéjak mikroszerkezeti elemzése a puha és a kemény héj közötti textúrát sejteti.

Ez a felfedezés – több mint kétszáz hüllőfaj összehasonlító elemzésével kombinálva – a tojások jellemzőinek evolúciós pályáját valószínűsíti a korai hüllőktől a madarakig.

A legnagyobb húsevő dinoszaurusz lábnyoma

Az angliai Yorkshire-ben nemrégiben felfedezett, majdnem méteres dinoszaurusz-lábnyom figyelemre méltó fejezettel bővítette a paleontológia történetét. Ez a régióban eddig felfedezett legnagyobb méretű lábnyom, ami kissé ijesztővé is teszi. A szakemberek szerint

feltehetően egy óriási, húsevő Theropoda (jelentése „szörnylábúak") dinoszaurusztól származik a jura időszakból, amely mintegy 166 millió évvel ezelőtt élt, és amely a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja volt.

A lábnyomot eredetileg Rob Taylor társszerző fedezte fel, mielőtt Marie Woods rábukkant volna Forrás: Marie Woods

A felfedezést Marie Woods helyi régész tette, aki véletlenül bukkant a fosszíliára. A lábnyom lenyűgöző mérete – a maga nyolcvan centiméteres hosszával – nem az egyetlen figyelemre méltó tulajdonsága; úgy tűnik, hogy egy ritka pillanatot örökített meg, amikor a dinoszaurusz vagy pihent, vagy guggolt, ami egyedülálló betekintést nyújt ezen ősi lények viselkedésébe.

A növényevő dinoszauruszok különféle módon táplálkoztak

A dinoszauruszokról általában azt gondoljuk, hogy növényevők vagy húsevők, és megállunk ennyinél. A Természettudományi Múzeum, valamint a Bristoli és a Birminghami Egyetem tudósai által nemrégiben készített tanulmány azonban

rávilágított a korai növényevő dinoszauruszok változatos táplálkozási szokásaira.

A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány a dinoszauruszok koponyáinak CT-felvételeit használta fel az állkapocsizmok rekonstruálásához és a harapási erő méréséhez, ami új perspektívát nyújtott a dinoszauruszok táplálkozási stratégiáinak evolúciójáról.

A Psittacosaurus lujiatunensis fajnevű növényevő dinoszaurusz és a Repenomamus robustus ragadozó ősemlős párharcának tudományos művészi rekonstrukciója Forrás: Michael W. Skrepnick

A kutatás kimutatta, hogy a dinoszauruszok a növényi alapú táplálkozáshoz való alkalmazkodás széles skáláját mutatták, ami ellentétben áll azzal, amit a tudósok korábban gondoltak.

Egyes dinoszauruszok a koponyájuk méretéhez képest nagy állkapocsizmokkal rendelkeztek, ami lehetővé tette számukra, hogy erős harapási erőt hozzanak létre, amely megfelelt a kemény növényzetnek. Eközben más, kisebb állkapoccsal rendelkező dinoszauruszok nagyobb testmérettel kompenzáltak az erős harapás elérése érdekében.

Az óriás dinoszauruszok újra és újra továbbfejlődtek

Egy nemrégiben készült tanulmány jelentősen előmozdította a szauropoda dinoszauruszokról alkotott ismereteinket. Ahogy arra korábban utaltunk, a szauropodák hosszú nyakukról és hatalmas testméreteikről ismertek, amelyek messze meghaladták mai legnagyobb szárazföldi állatok testtömegét.

A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok Forrás: Dr. Michael D"Emic

De mint kiderült, ezek az őslények „nem csak egyszer fejlődtek ki": százmillió év alatt legalább harminchatszor alakultak át szuperlatívusz méretűvé.

Érdekes módon a legutóbbi, kapcsolódó kutatás azt mutatja, hogy a szauropodák maximális testtömege gyorsan növekedett az evolúciós történetük korai szakaszában: ötezer kilogramm alatti értékről indult, és végül negyvenezer kilogramm körül állt be – néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve.