A NASA OSIRIS-REx űrszondája, amelynek feladata a földi élet eredetével kapcsolatos nyomok felkutatása volt, 2020 végén szállt le a Bennu aszteroidára, majd mintákat gyűjtött annak felszínéről. A talajminták két hónappal ezelőtt érkeztek meg a Földre, amelyeket a szakértők azonnal vizsgálni kezdtek, az előzetes eredmények december 11-én láttak napvilágot.
Határozottan olyan hidratált, szerves anyagokban gazdag maradványokat azonosítottunk, amelyek a korai Naprendszerből származtak, vagyis pontosan azt az eredményt kaptuk, amelyet 20 évvel ezelőtt, a küldetés megtervezésekor reméltünk" - mondta Dante Lauretta, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) konferenciáján.
A hárommilliárd éves aszteroida mintáit tartalmazó kapszulának még csak a külső részét vizsgálták a kutatók, a belsejében azonban további anyagok vannak, amelyek még feltárásra várnak, így lehetnek meglepetések.
Az eddigi talajminták mindenesetre sötét színűek, szervesek, néhány centisek vagy milliméteresek, illetve fura, „karfiolszerű" textúrájuk van.
Az OSIRIS-Rex űrszondát úgy tervezték, hogy mindössze hat másodpercig érintkezzen a Bennuval, de végül mégis 17 másodpercig volt hozzákapcsolódva a kisbolygóhoz, emiatt pedig a tervezettnél jóval több mintát gyűjtött. A rögzítők hibás működése miatt ugyanakkor a tárolók fedelének eltávolítása nem megy könnyen, így a gyűjtött minta nagy részéhez továbbra sem tudnak hozzáférni a szakemberek.
A sikeresen kinyert anyag viszont több meglepetést is tartogatott a NASA tudósainak.
A mintákat a NASA Rhode Island-i laboratóriumában vizsgálták spektrális elemzéssel. A spektroszkópia egy olyan tudományos technika, amely a különböző hullámhosszúságú fényvisszaverődések vizsgálatával mutatja meg egy anyag összetételét. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az anyagban a kék színkép dominál. Ez az azúrkék árnyalat egyelőre nehezen magyarázható, arra utal, hogy az űrszikla több vizet tartalmazhat a feltételezettnél. Ezzel kapcsolatban további eredményeket jövő tavasszal osztanak meg a nyilvánossággal.
Még különösebb, hogy az anyag nagy mennyiségű magnéziumot, nátriumot és foszfort is tartalmaz, olyan kombinációban, amelyhez hasonlót a tudósok még nem láttak.
Régóta vizsgálom a meteoritokat, és még soha nem találkoztam ilyesmivel. Ez most alaposan feladta a leckét. Mi lehet ez az anyag?"
- teszi fel a kérdést Lauretta.
A minták másik részét a londoni Természettudományi Múzeumba küldték, ahol szintén analizálni fogják őket.