A térbeli információk feldolgozásával foglalkozó tudomány, a geoinformatika multidiszciplináris jellegű, így műszaki, informatikai, természettudományok és más területek, például
agrár-, társadalomtudományok, a földmegfigyelés (űrtávérzékelés) határterületi kérdéseivel foglalkozik, építve azok paradigmáira.
A Nemzetközi Űrállomáson üzemelő DESIS hiperspektrális kamera a szegedi kutatók által benyújtott programozási és adatgyűjtési kutatási terv alapján készített felvételeket a dél-kelet-alföldi mintaterületről. A mérési eredmények és az űrfelvételek feldolgozása a földi referenciaadatok alapján, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szakmai támogatásával megtörtént 2022 végén.
2023-ban összesen 8 tudományos publikációt, ebből 7 Q1-es tanulmányt közöltek a kutatócsoport tagjai.
Ezek közül az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) Földtudományi és Távérzékelési Társaság (Geosciences and Remote Sensing Society) Journal of Selected Topics in Applied Earth Observations and Remote Sensing folyóiratában 741 megjelent idei cikke közül a kutatócsoport publikációja a harmadik legtöbbet idézett mű.
A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma, mely az SZTE IKIKK Űrkutatási és Földmegfigyelési Kutatási Koordinációs Központ kutatócsoportja.
Az IEEE a világ legnagyobb műszaki szervezete, amely a technológia fejlesztésével foglalkozik, globálisan. Tagjai egy közösséget inspirálnak a sokat idézett kiadványok, konferenciák, technológiai szabványok, valamint szakmai és oktatási tevékenységek révén, amelyek a fenntartható jövő felépítését szolgálják. Tudományos folyóiratuk az IEEE Xplore, az egyik vezető szakmai lap, amelyben a legmodernebb kutatások kapnak megjelenési lehetőséget.
A Nizom Farmonov, Khilola Amankulova üzbék doktorandusz hallgatók, Dr. Gudmann András, Dr. Bui Dang Hung, Dr. Szatmári József és Dr. Mucsi László témavezetők által alkotott kutatócsoport legfontosabb eredménye, hogy
a hiperspektrális űrfelvételek gépi tanulásos osztályozásával, tábla szinten is hatékonyan elemezhetők a különböző mezőgazdasági haszonnövények a teljes fenológiai időszakban.
A mérhető és megállapítható terméshozam és a spektrális tulajdonságok közötti kapcsolat és a táblán belül meghatározhatók az eltérő hozam területek, az úgynevezett termőzónák.
A folyamatos spektrális információk összekapcsolhatók a növények biofizikai tulajdonságaival, a növénybetegségek megjelenésével, vagy a talajok területi különbségeivel. A betakarítás előtti idősoros űrfelvételek alapján a terméshozamot nagy pontossággal becsülték meg a kutatók szója, őszi búza és napraforgó táblákra.
A geoinformatikai rendszerek (GISystems) szerteágazó alkalmazásaiból a 2000-es évek elejére a GIScience, a térbeli információ tudománya jött létre és napjainkban az egyik leggyorsabban fejlődő technológiai ipar, a tér-adat-infrastruktúra és ipar alapját jelenti
– mondta el Dr. Mucsi László. – Ennek eredménye a Geoinformatika mesterszak képzési tervének szegedi kidolgozása és a szak létesítése, amely szak 2023-ban az SZTE-n kívül további 5 magyarországi felsőoktatási intézményben is elindult.
A projekt rávilágított arra, hogy hatalmas potenciál rejlik a hiperspektrális műholdfelvételekben a mezőgazdaság számára. Ahogy arra a közlemény rámutatott, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területein végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy
ezek az űrfelvételek alkalmasak nemcsak a növény egészségállapotának és egyes kezelésekre történő válaszreakcióinak megfigyelésére, de akár a talaj tápanyag- és vízgazdálkodási mutatóinak értékelésére is.
Ez számos kutatási témát, további együttműködési lehetőséget jelent az egyetemek, kutatóintézetek és a termelő mezőgazdaság között, amely kapcsolatrendszerben a gazdálkodók feladata a legfontosabb problémák felvetése, amelyeket a geoinformatika, ezen belül a távérzékelés tudomány kutatói tudnak megválaszolni.