Titokzatos, elveszett kontinens nyomára akadtak a tudósok

Heron Island. Aerial view. Great Barrier Reef. Queensland. Australia Sea bottom Great Barrier Reef Tropical sea Horizon Tropical beach UNESCO's World Heritage blue sky August Water surface Nobody Coral Sea Benthons Sea bottoms Coral reefs Barrier reef Bar
Illusztráció
Vágólapra másolva!
Kutatók egy csoportja azt állítja, rejtélyes kontinenst talált, amelynek 155 millió éve veszett nyoma. Az Argoland névre keresztelt földrész eredetileg a Gondwana szuperkontinensről szakadt le, majd északnyugatra sodródott, és eltűnt, most azonban kiderülhetett, mi történt vele.
Vágólapra másolva!

Az új kutatás szerint az elveszett kontinens létezésére a legfőbb bizonyíték az Argo Abyssal Síkság, amely egy hatalmas medence az óceán mélyén, Nyugat-Ausztrália partjaitól nem messze. Ez a medence a tudósok hipotézise szerint a földrész leválása után maradt hátra – írja a Futurism.

A tengerfenéken lévő „geológiai lábnyomok" arra utalnak, hogy Argoland Délkelet-Ázsiába vándorolt, ahol a hatalmas földtömeg eltemetődött a régió szigetei alatt. Ilyen eltemetett kontinenst azonban a szakértők korábban nem találtak.

Most azonban úgy néz ki, megtört a jég; a Gondwana Research című folyóiratban megjelent új tanulmányban arról írnak, hogy az Argoland parányi darabokra törhetett, a kontinenstöredékek pedig főként Mianmar és Indonézia alatt rejtőznek.

Illusztráció Forrás: Biosphoto via AFP/Jean-Michel Mille / Biosphoto/Jean-Michel Mille

Rossz nyomon indultak el a tudósok

Argoland felkutatása nem volt egyszerű, több mint hét évig tartott. A fő nehézséget az jelentette, hogy a tudósok rossz nyomon indultak el, ugyanis eleinte egybefüggő, elkülönült kontinensként képzelték el a földrészt.

Argoland azonban sohasem volt egységes, már eltűnése előtt 300 millió évvel mikrokontinentális töredékek váltak le róla, tehát egyfajta szigetcsoportként, „Argopelagoként" létezett a Földön.

A kontinensdarabok nagyjából egy időben érkeztek Délkelet-Ázsiába. Az Argopelago alsó rétegei a vastagabb és nehezebb óceáni kéregbe kerültek, míg felső része a mianmari és indonéz kéregre rakódott.

Az ősi Föld geológiai viszonyainak rekonstruálása létfontosságú az olyan folyamatok megértéséhez, mint a biológiai sokféleség evolúciója, az éghajlat fejlődése, vagy a nyersanyagok megtalálása.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!