Az új kutatás szerint az elveszett kontinens létezésére a legfőbb bizonyíték az Argo Abyssal Síkság, amely egy hatalmas medence az óceán mélyén, Nyugat-Ausztrália partjaitól nem messze. Ez a medence a tudósok hipotézise szerint a földrész leválása után maradt hátra – írja a Futurism.
A tengerfenéken lévő „geológiai lábnyomok" arra utalnak, hogy Argoland Délkelet-Ázsiába vándorolt, ahol a hatalmas földtömeg eltemetődött a régió szigetei alatt. Ilyen eltemetett kontinenst azonban a szakértők korábban nem találtak.
Most azonban úgy néz ki, megtört a jég; a Gondwana Research című folyóiratban megjelent új tanulmányban arról írnak, hogy az Argoland parányi darabokra törhetett, a kontinenstöredékek pedig főként Mianmar és Indonézia alatt rejtőznek.
Argoland felkutatása nem volt egyszerű, több mint hét évig tartott. A fő nehézséget az jelentette, hogy a tudósok rossz nyomon indultak el, ugyanis eleinte egybefüggő, elkülönült kontinensként képzelték el a földrészt.
Argoland azonban sohasem volt egységes, már eltűnése előtt 300 millió évvel mikrokontinentális töredékek váltak le róla, tehát egyfajta szigetcsoportként, „Argopelagoként" létezett a Földön.
A kontinensdarabok nagyjából egy időben érkeztek Délkelet-Ázsiába. Az Argopelago alsó rétegei a vastagabb és nehezebb óceáni kéregbe kerültek, míg felső része a mianmari és indonéz kéregre rakódott.
Az ősi Föld geológiai viszonyainak rekonstruálása létfontosságú az olyan folyamatok megértéséhez, mint a biológiai sokféleség evolúciója, az éghajlat fejlődése, vagy a nyersanyagok megtalálása.