Korábbi kutatások kimutatták, hogy állatmodellek esetében a rilmenidin sejtszinten utánozza a kalóriacsökkentés hatásait, és ezzel hosszabbíthatja meg az élettartamot. Hogy ez a hatás embereknél is megfigyelhető-e, vagy éppen ellenkezőleg, egészségügyi kockázatot jelent, még vita tárgyát képezi.
Amennyiben sikerülne megtalálni azt a módszert, amellyel negatív következmények nélkül érhetnénk el jelentősebb kalóriacsökkentést, azzal az időskori egészségi állapot javításának új dimenziói nyílhatnának meg.
Az eredetileg januárban közzétett tanulmányban – amely az Aging Cell c. tudományos folyóiratban jelent meg – a kutatók fiatal és idős Caenorhabditis elegans férgekkel kísérleteztek. Ez a féregfaj egyszerű felépítése és genetikai feltérképezettsége miatt népszerű a tudósok körében, ráadásul a nagyon távoli rokonság ellenére genomja sokban hasonlít az emberéhez.
Az állatokat rilmenidinnel kezelték, és azt találták, hogy a férgek tovább éltek és hosszabb ideig egészségesebbek maradtak, több, az állapotukat jelző mutató értéke javult.
"Először sikerült állatokon kimutatnunk, hogy a rilmenidin növelheti az élettartamot" – mondta João Pedro Magalhães molekuláris biogerontológus, a brit Birminghami Egyetem munkatársa.
További vizsgálatok azt is megállapították, hogy kalóriakorlátozással összefüggő génaktivitás tapasztalható rilmenidinnel kezelt egerek vese- és májszöveteiben.
Más szóval a kalóriamegvonással járó pozitív hatásokat egy olyan vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel is el tudták érni, amelyet az emberek széles körben használnak.
Egy másik felfedezés az volt, hogy a nish-1 nevű biológiai jelátviteli receptor döntő szerepet játszik a rilmenidin hatékonyságában. Ezt a különleges kémiai szerkezetet lehet célba venni az élettartam növelésére és az öregedés lassítására irányuló jövőbeli kísérletek során. A nish-1 receptor megóvása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a rilmenidin növelni tudja az élettartamot, állapították meg a tanulmányban.
Az alacsony kalóriatartalmú diétákat nehéz betartani, és számos káros hatással járhatnak, ilyen például a hajhullás és a gyakori szédülés, de a csontok is törékenyebbé válhatnak tőlük. Egyelőre a korai eredmények azt mutatják, hogy a vérnyomáscsökkentő rilmenidin úgy képes a diéta előnyeit biztosítani, hogy nem idézi elő az előbb említett káros változásokat a szervezetben.
A rilmenidint az teszi ígéretes öregedésgátló gyógyszerré, hogy szájon át szedhető, már alaposan vizsgálták, mellékhatásai ritkák és viszonylag enyhék (néhány esetben szívdobogás, álmatlanság és álmosság léphet fel)
– írták a kutatók.
Természetesen még hosszú út áll előttünk annak kiderítéséig, hogy a rilmenidin valóban működne-e öregedésgátló szerként az embereknél, de a féreg- és egérkísérletek korai eredményei idáig ígéretesek.